Nyugaton a helyzet #59 | Millióéves krátereket simogatsz címmel jelent meg Havran Kati első verseskötete

Szombati Reggeli 2026-08-08 #01 | „Sok behoznivaló van“

Aki a nyári hőség idején arra kényszerül, hogy vonatra szálljon, vagy éppen úgy dönt, hogy ezt a közlekedési lehetőséget választja, minden eddiginél bizonytalanabb lefolyású és kimenetelű utazásokra számíthat. Késésekkel kevésbé extrém időjárási viszonyok között is számolni kell, ezekben a napokban pedig szinte mindennapossá vált a vasúton az egy órát is meghaladó menetidő-hosszabbodás. Arról, hogy csak a rendkívüli meleg húzódik-e meg ennek hátterében, vagy hogy miképpen vértezzük fel magunkat a nyári vonatozást megnehezítő körülmények ellen, Darázs László mozdonyvezető beszélt a szombati Reggeliben, de mesélt kalandos életútjáról is. Az interjút Paszmár Lívia készítette.

Nyugaton a helyzet #59 | Millióéves krátereket simogatsz címmel jelent meg Havran Kati első verseskötete

Azok számára, akik régebb óta követik adásunkat, biztosan ismerősen cseng Havran Kati neve – ami nem is csoda, hiszen egy ideig szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott rádiónkban. Jelenleg az Új Szó munkatársa, kulturális újságíróként dolgozik, de időről időre kritikái is megjelennek a lapban. Néhány éve versíróként is aktív – alkotásaival találkozhattak már az Irodalmi Szemle hasábjain. Első verseskötete idén nyár elején jelent meg a Womanpress Kiadónál millióéves krátereket simogatsz címmel. Havran Katival élete eddigi meghatározó pillanatairól beszélgettünk, egy kertről, amely gyermekkora óta elkíséri, az idő múlásáról, egy nyikorgó nyári konyhaajtóról, virágokról, versekről és anyaságról. Szó esett arról is, mit ad neki az írás, hogyan születnek a versei, és mi kell ahhoz, hogy igazán át tudja adni magát a pillanatnak. Havran Katival Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Nyugaton a helyzet #58 | A rúdtánc az erő és a nőiesség ötvözete

Bárdos Kingával, a szlovák televízió magyar adásának munkatársával és rúdtáncoktatóval beszélgettünk erről a sokak által még mindig félreértett mozgáskultúráról. Kinga érdeklődési köre rendkívül sokrétű, az utóbbi években azonban leginkább a rúdtánc köti le, amelyet még ma is számos előítélet övez. A beszélgetésben arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a különleges mozgáskultúrára, mi ragadta meg benne, és milyen fizikai erőt, kitartást, összpontosítást igényel egy-egy mozdulat vagy koreográfia. Szó esett arról is, hogyan épül fel egy edzés, miként születik meg egy koreográfia, és miért jelenthet a rúdtánc egyszerre sportot, művészi önkifejezést és önbizalom-erősítő élményt. Bárdos Kingával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

PéJé beszélget #39 | Szívvel, lélekkel, ésszel - bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét

Bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét „Hatodikos lehettem, amikor nagymamám leültetett a lábbal hajtható varrógéphez, és megtanított varrni. Felfedeztem, milyen óriási dolog, hogy egy darab rongyból lesz valami” – vallja a szerző. Vonzza a vidéki élet nyugalma, a hagyományos és természetközeli életmód. Szerinte a boldog élethez nincs szükségünk drága dolgokra, a szépséget egy saját kézzel felújított régi bútorban is megtalálhatjuk. A régi tárgyakban keresi az újjászületésük lehetőségét. A könyvében található útmutatók segítségével az olvasót is alkotására inspirálja. Drab Melinda Házam… asztalom… című könyve egyszerre tiszteletadás a nagyszülei öröksége előtt és útmutató a környezettudatos, fenntartható háztartás megteremtéséhez. A podcastből kiderül: * mi a szerző nagy szívfájdalma, * milyen járművet készített az ezermester édesapja, * és milyen további gépet alkotott meg a munkahelyén, * mit jelent az, hogy „az édesanyja tipikus csehszlovákiai nő volt a pult mögött”, * milyen emlékek kötik nagyszülei tornácos parasztházához, * miért lett divat a nyolcvanas években a faluból városba költözés, * mi változott meg, amikor Szentmáriáról Királyhelmecre költöztek, ő ötéves volt akkor, * hogyan lett, az első munkájával, egy régi asztalból új, * hogyan álljunk hozzá egy-egy felújításhoz, mik lehetnek az első próbálkozásaink, * hogy lett rovatvezető napilapunkban, az Új Szóban, * mikor született meg benne a Házam… asztalom… című könyv megírásának az ötlete, * milyen hiányérzet vezérelte, * miért voltak régebben eklektikusak a kertek, ahol a virágok zöldséggel, gyümölcsfákkal keveredtek, * körülbelül hány fotóból választotta ki a könyv képanyagát, * mit hiányolt a könyvből a riporter, * hogyan újították fel a parasztházat, mire ügyeltek, * kialakul-e kötődés a növényekhez, * hány éves hortenziabokor található az udvaron, * Melinda miért gondolja azt, hogy könyve elsősorban nőknek szól, * milyen visszajelzéseket kapott, * a szerzőnek „hány órából áll egy napja”, * el kell-e engednünk bizonyos tárgyakat, * mi adja az inspirációt a könyve tervezett folytatásához. Drab Melindával, a Házam… asztalom… című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett a tavalyi adventi időszakban. Az interjú a december 8-i Nappaliban hangzott el.

Nappali 2026-07-29 #01 | Mi lehetett volna, ha II. Lajos nem hal meg a mohácsi csatában?

B. Szabó János történészt kérdeztük. A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha a mohácsi csatában nem hal meg II. Lajos. A kérdés végiggondolásában B. Szabó János történész a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa volt a segítségünkre.