PéJé beszélget #37 | A harsonától a retrózenéig – Marschall Norbert kálváriája és felemelkedése

PéJé beszélget #37 | A harsonától a retrózenéig – Marschall Norbert kálváriája és felemelkedése

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja. A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről. A podcastből kiderül: * ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható, * miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait, * a zongorától hogyan jutott el a harsonáig, * milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes, * manapság egy harsonaművész mennyire tud érvényesülni a zenei életben, meg tud-e ebből élni, * mikor jöttek Norbi anzac problémái, mik ezek valójában, és hogyan kezelte ezt a helyzetet, * mi minden szerepelt azon a tízes listán, amelynek segítségével próbált meg kilábalni a szakmai és magánéleti válságból, * hogyan segítette az öccse zenei karrierjét, aki végül a Katari Filharmonikusok klarinétosa lett, * miért érezte azt, miután megalapította a cégét, hogy felszabadult egy komoly nyomás alól, * mikor kezdett el kitörni a lista nyolcadik pontja, a menedzseri munka, * milyen volt tapasztalt szakemberként visszaülni az iskolapadba, és rendezvényszervezést tanulni, * ki tehet arról, ha egy rendezvény, koncert nem jön be, és ki nyeli le a veszteséget, * milyen különböző, szerteágazó munkái voltak a kezdeti években a cégének, * hogyan és mikor kerültek fókuszba az úgynevezett retrósztárok fellépései, * szerinte mivel magyarázható a máig tartó másodvirágzásuk, * melyik volt az első nemzetközi együttes, amelyet Norbiék Magyarországra hoztak, * miért lett olyan népszerű az eladófélben lévő telefonja, * ki mindenki lépett fel az esküvőjén, s nekik fizettek-e, * kikkel dolgoztak eddig, * mennyire fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az idő megszépíti az ő pályafutásukat, zenéjüket is, * mennyi eredeti tag szerepel még ezekben a formációkban, * mely együttesekben bukkannak fel magyar énekesnők, * alakulnak-e ki barátságok az énekesek, zenészek, valamint a rendezvényszervező között, * hogy kell kezelni a hisztis művészt, ha a fellépő kiabál a szervezővel, fordítva ez megengedett-e, * Norbi miért blokkolt le Thomas Anders láttán, * hogyan fogadta a közönség, amikor a Saragossa Band két tagja egy budapesti Karaoke Show-n a saját dalukat énekelték, * milyen váratlan ajándékot kapott egy esküvőn az ifjú pár és a násznép, * miért volt neki hálás Joe Cocker, akit nem is az ő cége hozott Magyarországra, * mi az a két véglet, amit felölel egy koncertszervező munkája, * alacsonyabbak-e a retrósztárok igényei, mint a népszerűségük csúcsán lévőkének, * valóban retróspecialista-e a mi régiónk, * mit tanácsol meghallgatásra Verdi Rigolettójából, amely fordulópont volt az ő életében, * milyen tervei vannak a jövőt illetően, amelyeket egy újabb tízes listára írt össze. Marschall Norberttel Puha József Nagymegyeren találkozott 2025. május 2-án. Az interjú két részben hangzott el a Nappaliban, 2025 májusában és júniusában.

Nyugaton a helyzet #58 | Búcsú és elengedés Indiában

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról. Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé. Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

Szűkebb pátriám #12 | Bátka és a Pásztor-kert

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

Lakhatási válság Szlovákiában – 2. rész | A nemzeti bank kutatója és egy kassai ingatlanközvetítő szemével

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

PéJé beszélget #36 | „Cseresznyefák alatt az álmok az égig értek” – születésnapi beszélgetés Puss Tamással

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz. Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett. A podcastből kiderül: * mik az első emlékei a gyerekkorából, * vallásos családban nevelkedve, hogyan élte meg a templomba járást, * hogy lett belőle ministráns, * mikor jött az első szerelem, * mi mindent köszönhet az alapiskolai osztályfőnökeinek, tanítóinak, * hogyan ismerkedett meg első zenésztársával, Gasparik Fecóval, * látja-e magát a fiában, Mátéban, * az otthoni csörömpölés mikor fordult át komoly zenéléssé, * az általános iskola után hol folytatta a tanulmányait, és miért nem lett belőle pap vagy cukrász, * mivel magyarázza azt, hogy a középiskolai osztálya, ellentétben az alapiskolaival, kevésbé volt összetartó, * az édesapja hogyan figyelte, felügyelte a zenei szárnybontogatásait, * mi történt 2003. február 17-én, * kik alkották az első együttest, amelyben zenélt, és miért lépett ki belőle, később megalapítva a Phoenixet, * pubertásként volt-e lázadós korszaka, * miért engedte el az egyetemi tanulmányait, * miben nyilvánultak meg a szülei példaértékű nevelési módszerei, * az édesapja zenélget-e még, és mit mesélt az erősnek tartott anyukájáról, valamint a korábban szintén zenélő öccséről, * kik a legfontosabb kritikusai, * nehéz volt-e elköltöznie a csallóközcsütörtöki családi házból, abból az utcából – és erre a Voltam című szerzeményében van is utalás –, ahol régebben cseresznye- és meggyfák álltak, * hogy érzi, sínen van-e az élete így, negyvenévesen, kétgyermekes családapaként, * eszébe jut-e olykor az a gondolat, hogy az élet véges, * mit keresett egy jósnál, hisz-e az ilyen spirituális dolgokban, * az Egy másik világ című szólólemeze miért visszatérés a gyökereihez, * miért tartja megtiszteltetésnek, hogy bekerült az idei Ki mit tud? zsűrijébe, * el tudja-e magát képzelni idős emberként. Puss Tamást, a Phoenix RT frontemberét Puha József kérdezte. Az interjú a március 30-i Nappaliban hangzott el.