Nyugaton a helyzet #56 | Felsőszeliből a nemzetközi tudomány élvonaláig

HaTuMa #211 | Mennyei harmóniában a gyehenna tüzével

1. V4-csúcs Gödöllőn * Mekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének? * Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia? 2. Tisztítótűz-művelet Magyarországon * Milyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc? * Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást? 3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok… A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Jó szóval oktasd #31 | Tantervi reform a gyakorlatban

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének? 2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás. Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

Szombati Reggeli 2026-06-20 #01 | Kitörési pontjaink: A szervezetfejlesztés

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.

Nyugaton a helyzet #57 | Felmész a színpadra, és ott minden eldől

Emmer Péter, komáromi Harmónia-díjas zenész, zeneszerző, gitáros és zeneoktató volt Ficza János vendége. A beszélgetésben nemcsak pályafutásának emlékezetes állomásait idézték fel, hanem a zeneipar változásairól és kihívásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről is szó esett. A podcastból kiderül: * mit jelentett egykor az élő zene, és mit jelent ma hangszeren játszani, * milyen volt az egykori Mrs. Carmen zenekar, * miért készítettek felvidéki magyar zenészként szlovák nyelvű dalokat, * mi hiányzott az ígéretes lemezszerződés megvalósulásához, * milyenek voltak a németországi vendéglátózenész-évek, * hogyan készült el az első szólóalbum, * miért jelent máig különleges élményt a koncertezés, * és mi a kapcsolat Emmer Péter, valamint a Mr. Big és a Toto zenekar között. A felvétel 2026. június 20-án került adásba.

PéJé beszélget #35 | Az amatőr színjátszás gálája – összefoglaló a 61. Jókai Napokról

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak. A podcastben megszólal: * Bajkai Csengel Mónika főszervező, * a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők, * a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd, * Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője, * Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője, * a Visszhang, a fesztivál újságja két szerkesztője: Daniš Dorián és Sovinsky Ákos, * a Visszhang, a fesztivál újságja fotósa, Pálinkás Eszter, * a harmincéves kassai KGSzT Diákszínpad Áruló kezek című krimi-adaptációjának főszereplője, Mártha Csongor, * a FIKSZ – Füleki Irodalmi KisSzínpad négy tagja: Bálint Lóránt, az Elhallgatott sorsok című színpadi játék rendező-szereplője, valamint Illés Veronika, Oravecz István Zoltán és Szakó Áron szereplők, * Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke, * Hostomský Fanni színművész, a komáromi GIMISZ Diákszínpad által bemutatott Mythos című színjáték rendezője, * végezetül újra Bajkai Csengel Mónika főszervező. A 61. Jókai Napokon készült összeállítást Puha József készítette, és a június 15-i Nappaliban volt