PéJé beszélget #41 | Határ menti nagykövet, húszévesen – Mitták Gábor kooperációt segítő munkája

PéJé beszélget #41 | Határ menti nagykövet, húszévesen – Mitták Gábor kooperációt segítő munkája

Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatója, a tanulmányait angol nyelven folytatja. Nemrég töltötte be a huszonegyedik életévét. Az Európai Bizottság pályázatának köszönhetően hat hónapig, tavaly szeptembertől idén márciusig határ menti nagykövetként dolgozott a régióban, elsősorban a felek közti kapcsolatteremtés és párbeszéd megszilárdításán munkálkodott. Feltérképezte, hogy miként gondolkodnak a térség lakói az együttműködésről, milyen kezdeményezések szolgálhatnak jó példával és hogyan lehetne erősíteni a kapcsolatokat Párkány és Esztergom, valamint a régió települései között. A kérdőíves felmérését 717 fő töltötte ki, amely jelentős mintának tekinthető a térség lélekszámához és a program időkeretéhez viszonyítva. Mitták Gábor a Nappaliban számolt be tapasztalatairól és mesélt önmagáról. A podcastből kiderül: * miért az üzleti főiskolára esett a választása, és mit tanul pontosan, * mi fogta meg őt gyerekként, diákként a politikában, * szokott-e vitázni a nagypapájával, aki nagy hatással volt rá, * honnan tájékozódik a világ dolgairól ő és a korosztálya, * milyen tantárgyaik vannak, az iskola mennyire tart lépést a korunkat meghatározó gyors változásokkal, * tanítják-e a generációk közti politikai nézetkülönbségek kezelését, * honnan érkeztek az oktatók, * mi lesz, ha „nagy lesz”, * mit takar a határ menti nagykövet státusz, * milyen feltételeknek kellett megfelelniük a pályázóknak, * hogyan indult a munka, kiket keresett meg elsőként, * alapjában véve milyen az együttműködés a két város és régió között, * hogy vonta be a projektbe a fiatalokat, elsősorban a tizennégy és tizenhét éves közti korosztályt, * hogyan állította össze a kérdőívét, és milyen tanulságokat szűrt le belőle, * milyen időközönként tájékoztatta munkájáról az Európai Bizottságot, * mit tartalmaz a nagyköveti jelentése, * mit adott ez a munka a résztvevőknek, a régiónak, a megrendelőnek és a nagykövetnek, * mi volt az a másik program, amelyben tavaly júliustól idén júniusig vett részt, * mivel telik a vakációja, * mi kapcsán találkozott a híres francia bürokráciával. Mitták Gábor Puha József augusztus 17-i Nappalijában vendégeskedett.

Pentaton #96 | „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” – Sallai László korlenyomatai

Ha olyan magyar zenészt kell említeni, aki több együttesben is játszik, akkor bizonyára sokan Sallai Lászlót mondanák. Pedig korántsem ő az egyetlen „zenekarhalmozó”. Azért ő jut sokunk eszébe, mert az összes formációban erős, meggyőző egyéniség. Ahogy mondja, jelenleg három plusz kettő együttese van. A három fő: az általa vezetett Felső Tízezer, a Szabó Benedek vezette Galaxisok és a Platon Karataev. A másik kettő mellékprojekt: az újra aktív The Somersault Boy és a szólóprodukciójából kinőtt Captain Average. Sallai Lászlóval egy hangulatos budapesti kávézóban ültünk le beszélgetni augusztus 14-én délelőtt. Egyáltalán nem tűnt fáradtnak, pedig előző este a Sziget Fesztiválon lépett fel a Platon Karataevvel, majd bulizott még. Készült is vissza. A podcastből kiderül: * hogyan tudja összeegyeztetni a zenekarai munkáit, * milyen volt az előző napi szigetes Platon Karataev-koncert, * mekkora volt az aggodalom zenészkörökben a Sziget Fesztivál jövőjét illetően, * hogyan alakul át a magyarországi zenei fesztiválpiac, * milyen fogadtatást kapott a Platon Karataev európai turnéja, ahol magyar nyelvű dalok is felcsendültek, * mik voltak a legfontosabb szempontok a Felső Tízezer Kicsi forradalom című albuma készítése során, * mennyi politikát kell képzelnünk a szerzemények mögé, * minek a kicsúcsosodása a Galaxisok Ellenszélben című lemeze Szabó Benedek frontember részéről, * mivel magyarázható az, hogy apropózeneként sokkal jobban funkcionálnak az Ellenszélben, mint a Kicsi forradalom zeneszámai, * milyen úton indult tovább a Felső Tízezer, * Laci miért nézte meg a Gomolygó felhők című finn filmet egy nappal az idei magyarországi parlamenti választások előtt, * hitt-e a kormányváltásban, * mennyire volt inspiráló környezet a zenészeknek az autokráciába hajló magyar politikai helyzet, * milyen témára épül a Platon Karataev második magyar nyelvű albuma, a Napkötöző, * miért távozott a The Somersault Boy együttesből Mika Sundholm dobos, * Laci a zenélés mellett mivel foglalkozik még, * szerinte melyik 2026 eddigi legjobb nemzetközi és magyar lemeze, * honnan származik a „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” mondat, amely a Kicsi forradalom mottója is lehetne. Puha József Sallai Lászlóval készült interjúja az augusztus 19-i beszélgetős Pentatonban került adásba.

Jó szóval oktasd #34 | Közös gondjaink? Nemzetiségi oktatás a határon túl

A nemzetiségi oktatáshoz való jog alkotmányos alapjog azokban a határon túli régiókban, ahol magyar kisebbség él. Mennyiben elégséges azonban egy ilyen jellegű jogi garancia nemzetiségi törvény hiányában? Oktatási műsorunkban arra tettünk próbát, hogy kilépjünk a saját valóságunkból, és egy közös gondolkodási teret kialakítva jobban megértsük közös gondjainkat. Összeállításunkban áttekintettük a romániai, a szerbiai és az ukrajnai magyar közoktatás helyzetét, azzal a céllal, hogy felmérjük, min osztozunk, miből tanulhatunk egymástól vagy ellenben milyen negatív példák tapasztalhatók a Kárpát-medencében. A románia magyar közoktatás helyzetét Parászka Boróka újságíróval, a szerbiai iskolaügy alakulását Badis Róberttel, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szociológiatanárával, a zentai székhelyű Identitás Kisebbségkutató Műhely elnökével tekintettük át, és kitértünk az elmúlt évtized ukrajnai eseményeire is.

PéJé beszélget #40 | „Antiorbánizmusban ragadtunk” – vallja Jámbor András

Kevés olyan karizmatikus tagja volt a magyar országgyűlésnek az elmúlt négyéves ciklusban, mint Budapest hatodik választókörzete képviselője, a Párbeszéd – Zöldek frakciójában helyet foglaló Jámbor András. Már nagyon korán, 2025 júniusában bejelentette, hogy idén nem méretteti meg magát, visszalép a Tisza jelöltje javára, mert az a fő cél lebegett előtte, hogy az Orbán-kormányt mindenképpen le kell váltani. A jelenleg leginkább a YouTube-videói által népszerű, magát közéleti szereplőnek tartó Jámbor Andrással négy nappal negyvenedik születésnapja után, augusztus 13-án beszélgettünk egy kis budapesti kávézóban. A podcastből kiderül: * ki a másik Jámbor András, * miért akart sportújságíró lenni, * mi volt a közös Szabó Ervinben és Winston Churchillben, * hogyan lett a Kettős Mérce nevű blogból a Mérce nevű baloldali hírportál, * mikorra tehető a magyarországi blogok virágkora, * hogyan adott teret az erős igazságérzetének, * miért nem fogadta a húsvéti locsolókat az őt egyedül nevelő édesanyja, * milyen hatással volt az apaságára a hiányzó apakép, * hogyan került be a politikai körforgásba, és lett az LMP (Lehet Más a Politika) munkatársa, * hitt-e abban a 2022-es kampányban, hogy leváltható a Fidesz, * milyen célokkal ült be az Országházba egy újabb kétharmados Fidesz-kormány tudatában, * utólag visszanézve milyennek tartja ezt a négy évet, * miért nem akart nekivágni a következő ciklusnak, majd a Tisza felbukkanásával, még a párt elképzeléseinek ismerete nélkül miért változott meg a véleménye, * mikor kezdte érezni a szűk és tágabb környezetében a kormányváltó hangulatot, * András szerint mi a Fidesz három legfőbb bűne, * hogyan alakult a napja április 12-én, * minek tulajdonítható, hogy már a voksok korai feldolgozottságánál elkönyvelte a Tisza-kétharmadot, * mik a legfontosabb teendők az új kormány előtt, * mit kérdeznek Andrástól azok, akik megállítják az utcán, * szerinte mi lesz a Fidesszel, * miért lenne jó a Tisza kettéválása, * elsősorban kik nézik a YouTube-videóit, * mivel magyarázható az, hogy a magyar közegben előrébb tart az internetes tartalomfogyasztás, mint a régió más országaiban, * miért gondolja azt, hogy a látszat ellenére gyökeret eresztő típus. Puha József Jámbor Andrással készült interjúja az augusztus 17-i Nappaliban hangzott el.

Szombati Reggeli 2026-08-08 #02 | Lakhatási válság Szlovákiában 3. rész

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban, amely a sorozat záró része, megszólal Lilith Grull, a CORRECTIV.Europe munkatársa, valamint Peter Bubla, Pozsony szóvivője, aki a főváros bérlakáshelyzetébe enged betekintést. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el.