Pentaton #92 | „A dalaimmal iránymutató akarok lenni, mint a világítótornyok” – vallja José

Pentaton #92 | „A dalaimmal iránymutató akarok lenni, mint a világítótornyok” – vallja José

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye. Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban. A podcastből kiderül: * miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát, * milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege, * melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán, * José szerint mi az egyetlen közös pont bennük, * miért tartja fontosnak, hogy a videóklipkészítés kivételével mindent saját maga készítsen, * kiktől kapja az első visszajelzéseket a munkájára, * ki az egyetlen alapító tag a 2019-ben verbuvált José LIVE! zenekara mostani felállásában, és kik alkotják még, * miért törekedett arra, már a pályafutása kezdetén, hogy saját stúdiója legyen, * miképpen építi, szépíti azt, * szerinte hogyan lehetne egy, a tökéleteshez közeli hangstúdiót létrehozni, * akik felkeresik, stúdiótulajdonoshoz, hangmérnökhöz vagy producerhez jönnek-e, * milyen stúdiumban lévő szerzeményekkel érkeznek, * ami a zenei stílust illeti, mettől meddig terjed a skála, * honnan jött a vonzódása a világítótornyokhoz, * hogyan kapcsolta össze ezt a stúdiójával, * melyik község indulója a Vesszünk el című újdonsága, * milyen hosszúságúak a José LIVE!-koncertek, és miként épülnek fel ezek a fellépések, * miért kerül olykor „kétségek közé”, * milyen hullámvölgy kapcsán született meg a Nem mondta senki című dala, * miért kell a legtöbb esetben alaposan megbirkóznia a készülő zeneszámaival, * hogy jött elő a siker relativitása, * mi kapcsán dorgálta meg a riportert az interjú legvégén. Joséval a június 17-i Pentatonban Puha József beszélgetett.

Lakhatási válság Szlovákiában – 1. rész | Egy lakásvásárló és egy ingatlanközvetítő szemével

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

HaTuMa #211 | Mennyei harmóniában a gyehenna tüzével

1. V4-csúcs Gödöllőn * Mekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének? * Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia? 2. Tisztítótűz-művelet Magyarországon * Milyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc? * Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást? 3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok… A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Jó szóval oktasd #31 | Tantervi reform a gyakorlatban

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének? 2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás. Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

Szombati Reggeli 2026-06-20 #01 | Kitörési pontjaink: A szervezetfejlesztés

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.