Régen minden jobb volt

Top 10: Woody Allen legjobb filmjei - II. rész

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973). Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában. Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat. Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban. Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfélkor Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték. Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - a második részben az 1990-es évek elejétől jutunk el az aggkori alkotásaiig. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: ⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt [https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt]

Top 10: Woody Allen legjobb filmjei - I. rész

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973). Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában. Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat. Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban. Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfél Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték. Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - az első részben az 1980-as évek végéig jutunk el. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt [https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt]

Barack Obama elnöksége - Beszélgetés Romsics Gergellyel

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben. Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Romsics Gergely A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt [https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt]

Trump MAGA-elnöksége - Beszélgetés Sebők Miklóssal

Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre). Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit hozó elnöknek a tetteit, aki oly sokszor racionálisan értelmezhetetlen. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Sebők Miklós A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt [https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt]

A testhorror mestere: David Cronenberg legjobb filmjei

David Cronenberg több mint fél évszázada Kanada legmegosztóbb filmrendezője, aki olyan vehemensen fordítja ki a műfaji kliséket, mint az emberi belső szerveket. A „testhorror” műfajának feltalálója a bizarr testi átalakulásokat tragikus melodrámával keveri, hogy a test és a lélek szenvedései kiegészítsék egymást. Nem teljesen légből kapott az egyszeri néző meggyőződése, hogy engedély nélküli eltávon van a vigyorgóból és az ápolók figyelmetlenségét kihasználva forgat. Szerinte a technikai fejlődés kihat az elménkre és szívünkre is, de nem tudjuk, hogyan. A legzsigeribb ösztönöket, a szex és erőszak határterületeit intellektuális kíváncsisággal szemléli. A gondolkodó emberhez szól és nem fél megmutatni a test és a lélek hordalékait. Lelki retinánkon mindig megmarad egy-egy képe vagy karaktere, mégha a teljes film nem is. A korai filmjei zaklatott energiái Hollywoodban is hatásosak maradtak, és hetven éven túl is megtartotta hipnotikus és provokatív látásmódját. Saját magánéletét beledolgozta filmjeibe, legyen szó egy fájdalmas gyermekelhelyezési perről, a celebek világának kérlelhetetlen utálatáról vagy második felesége haláláról. Az első sikeres filmek („Paraziták”, „Veszett”, „Porontyok”) nyers izgalma után az érett jövőbelátás filmjei („Videodrome”, „A légy”) a klasszikus sci-fi horror irányából indultak, a „Karambol” botrányos művészpornója megerősítette fenegyerek-státuszát, a „Viggo”-korszak elismert presztízse („Erőszakos múlt, „Gyilkos ígéretek”) hagyományosabb mesélőt mutattak. Ha Cronenberg nem saját forgatókönyvéből dolgozik, a megfilmesíthetetlen regények megfilmesítőjeként ér el sikereket: William S. Burroughs („Meztelen ebéd”), J. G. Ballard („Karambol”), Don DeLillo („Cosmopolis”) ihletett tolmácsolójaként talál új kifejezésformákat a belső utazást megjelenítő, elvont szövegekhez. A gondolatébresztő perverzitás bemutatásában nem akar kompromisszumot kötni a nézővel, történetmesélésre, popkultúrára gyakorolt hatása vitathatatlan. Cronenberg egységgé tudja olvasztani a forradalmi gondolatokat, a pusztítást, a zsigeri vágyat és néha a gyengédséget és a humort is. Hányingerünket visszanyelve emlékezünk meg legismertebb filmjeiről. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/ [https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/]