PéJé beszélget #35 | Az amatőr színjátszás gálája – összefoglaló a 61. Jókai Napokról

PéJé beszélget #35 | Az amatőr színjátszás gálája – összefoglaló a 61. Jókai Napokról

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak. A podcastben megszólal: * Bajkai Csengel Mónika főszervező, * a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők, * a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd, * Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője, * Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője, * a Visszhang, a fesztivál újságja két szerkesztője: Daniš Dorián és Sovinsky Ákos, * a Visszhang, a fesztivál újságja fotósa, Pálinkás Eszter, * a harmincéves kassai KGSzT Diákszínpad Áruló kezek című krimi-adaptációjának főszereplője, Mártha Csongor, * a FIKSZ – Füleki Irodalmi KisSzínpad négy tagja: Bálint Lóránt, az Elhallgatott sorsok című színpadi játék rendező-szereplője, valamint Illés Veronika, Oravecz István Zoltán és Szakó Áron szereplők, * Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke, * Hostomský Fanni színművész, a komáromi GIMISZ Diákszínpad által bemutatott Mythos című színjáték rendezője, * végezetül újra Bajkai Csengel Mónika főszervező. A 61. Jókai Napokon készült összeállítást Puha József készítette, és a június 15-i Nappaliban volt

Pentaton #91 | Markoláb – alföldi ősrock Tiszakécskéről

Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. A Pátria rádió hallgatóinak Sánta László énekes mutatta be a Markolábot, a Pentaton beszélgetős változatában. A podcastből kerül: * zenészcsaládból származik-e a testvérpár, * a fivérek milyen más együttesekben zenéltek, zenélnek még, * miért nehéz manapság zenekarnevet kitalálni, * hogyan épülnek be mitológiai utalások a dalaikba, * miért dolgoznak együtt külső énekesekkel, * milyen hangszer az ütőgardon, * hogyan készülnek a Markoláb szerzeményei, * honnan jött a zenei stílusukat meghatározó alföldi ősrock megnevezés, * miért gondolják azt, hogy a zenéjük maximálisan rétegzene, * a hosszú dalaik sérülnének-e azáltal, ha rádióváltozatok készülnének belőlük, * melyik az az egyetlen nemzetközi sláger, amelyet műsorukra tűztek, és egy az egyben adták elő, * milyen zenét hallgatnak, * mit tesz hozzá a zeneszámaikhoz Kremán Patrick hangmérnök-producer, * minek köszönhetik azt, hogy harmadvonalbeli együttesként elég sok fellépésük van, nemrég még erdélyi miniturnén is részt vettek, * ki a célközönségük, * hol dolgoznak, * látják-e maguk előtt az utat, * hallották-e már magukat a rádióban. A Markoláb énekesét, Sánta Lászlót Puha József kérdezte a május 13-i beszélgetős Pentatonban.

Szöveg-köz #14 | "Talán a casting műfaja fekszik nekem"

Szerkesztő, tanár, eszmetörténész - írja honlapján a Szépírók Társasága tagjáról, Karádi Éváról. Kulturális szervező és közvetítő, akinek munkássága évtizedek óta összeköti a magyar és a nemzetközi irodalmi élet szereplőit - tehetnénk hozzá, hogy pontosítsuk bemutatását. Nevéhez számos jelentős kulturális kezdeményezés, fesztivál és kiadvány kötődik, miközben generációk számára jelentett inspiráló és biztos tájékozódási pontot. Hogy kicsoda valójában a 80. születésnapját ünneplő Karádi Éva, Paszmár Lívia beszélgetéséből aligha derülhet ki, de talán ezáltal közelebb kerülhetünk a személyéhez.

Nyugaton a helyzet #56 | Felsőszeliből a nemzetközi tudomány élvonaláig

A Nyugaton a helyzet június 13-i adásában Vajda István fizikai kémikus, nanokatalízis-kutató, a prágai Jaroslav Heyrovský Fizikai Kémiai Intézet Nanokatalízis Tanszékének vezetője volt a vendégünk. Vajda István Felsőszeliből indult, majd Prágán, Göttingenen, Chicagón, Berlinen és az Argonne Nemzeti Laboratóriumon át jutott el a nemzetközi tudomány élvonalába. Életútinterjúnkban szó esett gyermekkoráról, családi és tanári mintákról, gimnazista éveinek első kísérleteiről, prágai egyetemi éveiről, valamint arról is, milyen kultúrsokkot jelentett számára pályája elején bekerülni a nemzetközi tudományos közegbe. Beszélgettünk amerikai egyetemekről és kutatólaboratóriumokról, a tudományos pálya fordulópontjairól, a nanokatalízis világáról, valamint arról is, hogyan lehet közérthetően beszélni néhány atomnyi rendszerek működéséről, és mindennek milyen gyakorlati haszna lehet. Vajda Istvánnal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet június 13-i adásában.

HaTuMa #210 | Elszelelt elvtársak

Csak a nemzet, egyik fel, látszott képviselve a FIDESZ kongresszusán? Mindeközben még tart a kormányválság Romániában, valamint a nagy beszólás a harcostárs nélkül maradt Ficótól Gubík felé. 1. Fidesz-kongresszus a hatuma pártok diszkrét hiányában Hol maradtak az RMDSZ, a VMSZ és az MSZ népes delegációi? Miért nem volt szó a kongresszuson a Fidesz egyik kedvenc témájáról, a nemzetpolitikáról? 2. Tévévita Vajdaságban Miről és hogyan vitatkozott a VMSZ, a VMDK, a VMÚ és a VMP elnöke? 3. Permanens kormányválság Romániában Milyen szerepet vett fel az RMDSZ? 4. Fico beszólt a Magyar Szövetségnek. Mennyire helytálló köpönyegforgatással vádolni Gubíkékat? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)