Nappali 2025-12-29 #01 | A Bányavakságot mintha a szlovákoknak írtam volna

Nappali 2025-12-29 #01 | A Bányavakságot mintha a szlovákoknak írtam volna

Múlt év végén mutatták be szlovák fordításban a Bányavirágcímű darabot a kassai Nemzeti Színházban, melyet megtekintett SzékelyCsaba a mű szerzője is. Őt faggattuk a pályája alakulásáról,legsikeresebb darabjáról, a szlovák adaptáció érdekességeiről, szabadúszásról,forgatókönyvírásról és a dédelgetett terveiről. A beszélgetés 2025. december 29-én hangzott el.

HaTuMa #205 | Ízlésficamos idegrángatózás

1. Megalakult az új magyar parlament és kormány. * Kik kaptak meghívást a hatuma vezetők közül az alakuló ülésre és mivel tértek haza? * Hogyan halad a hatuma politikai szervezetek és médiájuk újrahangolása a NER bukása után? 2. Tarr Zoltán beiktatása és a hatuma-ügyek új kormányzati helye * Mennyire befolyásolhatják a magyar-magyar kapcsolatokat az új szervezeti megoldások? * Mit fog jelenteni az eddigi juttatások rendszerének átvizsgálása? 3. Tőkés László és a gyász második stádiuma -          Mi váltotta ki a volt erdélyi püspök haragját Hegedűs Zsolt új egészségügyi miniszter Kossuth téri örömtáncában? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Jó szóval oktasd #28 | 65 éves a nyitrai magyar pedagógusképzés

„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg. Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves nyitrai magyar pedagógusképzés sikeréhez. Az átadást ünnepi hangverseny követte. Oktatási műsorunkban helyszíni összeállítást hallhatnak, amelyben megszólal László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának alapító dékánja, Bárczi Zsófia, aki 2016 és 2024 között látta el a karvezető tisztséget, valamint Szekeres László, a kar jelenlegi dékánja.

Szűkebb pátriám #07 | Kassa és a Görbe utca

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Lokšáné Rácz Katalin olimpikon, világbajnoki ezüstérmes vívó mutatja be Kassát.

Pentaton #89 | Ardamica Zorán zeneileg divatjamúlt, szövegileg mai dalai – kiveséztük a Létfenét

Hét szerzemény a dühös Ardamica Zorántól. „Ez a düh már nem az a düh, amikor a lázadó fiatal dühös a körülöttünk lévő világra, és tudja, hogy ezt meg fogja változtatni, mert előtte az élet, és mindent elkövet, hogy megváltoztassa. Ez olyan düh, amely együtt jár egyfajta csalódottsággal. Az én koromban mi már nem fogjuk újra megváltoztatni a világot, mert se erőnk, se egészségünk hozzá, és talán már nem is hiszünk benne. Ez a fiatalok dolga. Sokan vagyunk, akik azt látják, hogy nem jól mennek a dolgaink, és csak ordítani tudunk, hogy baj van. Én 1989-ben azt hittem, hogy a változásoknak mindenki fog örülni. Most azt látom, hogy az elmúlt több mint harminc év szabadságával nemhogy nem tudott élni az emberek egy csoportja, hanem mint a rongyot visszadobták, mondván, nem is akarnak élni vele, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Ezt a helyzetet tükrözi a lemez” – mondja a Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán a Létfene zeneszámairól. A podcastből kiderül: * a Létfene miért szólóalbum, miért nem a Mordent Project formáció tervezett második lemeze, * hogyan tükröződnek a korong dalain a mai társadalmi állapotok és az idő múlása, * Zorán miért gondolja azt, hogy a változások elindítója, a fiatalok aktivitása egyelőre inkább remény, semmint gyakorlati tapasztalat, * és mi ad mégis reményt, * hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, és manapság miért érez jókora búbánatot, * pedagógusként miért van oka a szkepticizmusra, * miért érzi azt, hogy zeneileg kiöregedett, miközben olykor Azahriah-t is hallgat, * szerinte milyen zenét komponálna, ha most lenne fiatal, * a közönség hogyan hallgatja a repertoárját, és hogyan kellene hallgatniuk, * miért lett úrrá az embereken a struccpolitika, és milyen következményekkel jár az, hogy a védekezés és közömbösség közti határ elmosódott, * melyik az a szó, amellyel Zoránt ki lehet kergetni a világból, * hogyan kellene kommunikálnunk egymással, * honnan az albumcím, a Létfene, s mi köze ennek a doktori disszertációjához, * miért a lemezt indító Agyonütöttek szólt eddig a legtöbbször a Pátria rádió műsoraiban, * hogyan született meg az Aggaszt a ballaszt kiinduló pontja, * miért értik félre sokan a Halott város című szerzeményt, * mi köze van a Besúgó című zeneszámnak az édesapja, Ardamica Ferenc író kálváriájához, * kik működnek közre az albumon, * miért nem lesz hallható, látható koncerten a Létfene, * milyen volt visszatérni a régebben megírt dalokhoz a rögzítésük során úgy, hogy közben már más dolgokkal foglalkozott, * mi(ke)n dolgozik manapság. Ardamica Zoránt Puha József kérdezte a 2026. február 11-i beszélgetős Pentatonban.