Pentaton #91 | Markoláb – alföldi ősrock Tiszakécskéről

Jó szóval oktasd #32 | Szükséglet-e a tankönyv a digitális korban?

„A tanterv önmagában nem tanít, a tankönyv teszi taníthatóvá a tantervet.“ – írta 2014 novemberében Tim Oates brit oktatási szakértő, aki nemzetközileg az angliai kurrikuláris reform alakításában játszott szerepéért ismert. Oates azt vallotta a „Miért számítanak a tankönyvek?“ (Why do textbooks count?) c. tanulmányában, hogy a jó tankönyv nem egyszerűen információforrás, hanem a tanterv pedagógiai megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Mi haszna vajon egy papíralapú nyomtatványnak a digitális korban? Hogy alakul a hazai tankönyvkiadás a 2026 őszétől kötelezővé váló tantervi reform tükrében? Oktatási műsorunk új részének fókuszában a tankönyvek állnak, bemutatjuk azt a negyedikesek számára készülő munkáltató tankönyvet, amelyet a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalompedagógiai munkacsoportja (Petres Csizmadia Gabriella, Bárczi Zsófia és N. Tóth Anikó) dolgozott ki. A tankönyv előkészítéséről, felépítéséről és formájáról Petres Csizmadia Gabriellát, a kötet egyik szerzőjét kérdeztük.

Nappali 2026-06-29 #01 | A gombfoci a futballnak, a biliárdnak, és a sakknak a keveréke

Mi a különbség a gombfoci és a szektorlabda között, mikor kezdődött a téli átigazolási időszak, mi az a nyomópálca, milyen egyéb futball utánzó játékok léteznek, hogyan lett a gombfoci nemzetközileg elismert sport, kik a sportág legnagyobb sztárjai, hogyan forgott a Lepattanó című film. Horváth Imrét a Nemzetközi és a Magyar Szektorlabda Szövetség egykori elnökét faggattuk.

PéJé beszélget #37 | A harsonától a retrózenéig – Marschall Norbert kálváriája és felemelkedése

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja. A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről. A podcastből kiderül: * ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható, * miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait, * a zongorától hogyan jutott el a harsonáig, * milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes, * manapság egy harsonaművész mennyire tud érvényesülni a zenei életben, meg tud-e ebből élni, * mikor jöttek Norbi anzac problémái, mik ezek valójában, és hogyan kezelte ezt a helyzetet, * mi minden szerepelt azon a tízes listán, amelynek segítségével próbált meg kilábalni a szakmai és magánéleti válságból, * hogyan segítette az öccse zenei karrierjét, aki végül a Katari Filharmonikusok klarinétosa lett, * miért érezte azt, miután megalapította a cégét, hogy felszabadult egy komoly nyomás alól, * mikor kezdett el kitörni a lista nyolcadik pontja, a menedzseri munka, * milyen volt tapasztalt szakemberként visszaülni az iskolapadba, és rendezvényszervezést tanulni, * ki tehet arról, ha egy rendezvény, koncert nem jön be, és ki nyeli le a veszteséget, * milyen különböző, szerteágazó munkái voltak a kezdeti években a cégének, * hogyan és mikor kerültek fókuszba az úgynevezett retrósztárok fellépései, * szerinte mivel magyarázható a máig tartó másodvirágzásuk, * melyik volt az első nemzetközi együttes, amelyet Norbiék Magyarországra hoztak, * miért lett olyan népszerű az eladófélben lévő telefonja, * ki mindenki lépett fel az esküvőjén, s nekik fizettek-e, * kikkel dolgoztak eddig, * mennyire fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az idő megszépíti az ő pályafutásukat, zenéjüket is, * mennyi eredeti tag szerepel még ezekben a formációkban, * mely együttesekben bukkannak fel magyar énekesnők, * alakulnak-e ki barátságok az énekesek, zenészek, valamint a rendezvényszervező között, * hogy kell kezelni a hisztis művészt, ha a fellépő kiabál a szervezővel, fordítva ez megengedett-e, * Norbi miért blokkolt le Thomas Anders láttán, * hogyan fogadta a közönség, amikor a Saragossa Band két tagja egy budapesti Karaoke Show-n a saját dalukat énekelték, * milyen váratlan ajándékot kapott egy esküvőn az ifjú pár és a násznép, * miért volt neki hálás Joe Cocker, akit nem is az ő cége hozott Magyarországra, * mi az a két véglet, amit felölel egy koncertszervező munkája, * alacsonyabbak-e a retrósztárok igényei, mint a népszerűségük csúcsán lévőkének, * valóban retróspecialista-e a mi régiónk, * mit tanácsol meghallgatásra Verdi Rigolettójából, amely fordulópont volt az ő életében, * milyen tervei vannak a jövőt illetően, amelyeket egy újabb tízes listára írt össze. Marschall Norberttel Puha József Nagymegyeren találkozott 2025. május 2-án. Az interjú két részben hangzott el a Nappaliban, 2025 májusában és júniusában.

Nyugaton a helyzet #58 | Búcsú és elengedés Indiában

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról. Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé. Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

Szűkebb pátriám #12 | Bátka és a Pásztor-kert

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.