Pátria Rádió

Pentaton #84 | Téli hangulat a tavasz küszöbén – Pál-Baláž Karmen és Patocska Olivér újra A Dalban

Úton mifelénk jutott az eszükbe, hogy pont egy évvel ezelőtt jelent meg az Álmok című duettjük, Karmen Zázrak című, szlovák nyelvű zeneszámának a magyar változata, amely alaposan megváltoztatta a pályafutásukat. A tavalyi A Dalban a döntőig meneteltek, s onnan a szűkített négyes mezőnybe is bekerültek vele. A versenysorozat egyik slágere lett, remekül megalapozta Karmen magyarországi karrierjét, és új löketet adott Olivér pályájának. Idén ismét neveztek. A Régi szép mesék szintén szlovák–magyar produkció, a zenéjét a No Name együttes billentyűse, Šallai Zoltán komponálta, a magyar szövegét Olivér írta. A tévéműsor elődöntőjében rockváltozatban adják elő. A rozsnyói születésű Pál-Baláž Karmen és magyarországi társa, Patocska Olivér a verseny indulásakor, február 14-én, Valentin-napon jártak nálunk. A podcastből kiderül: * hogyan emlékeznek vissza a tavalyi műsorra, megtudták-e azt, hogy a négyes mezőnyön belül hányadikok lettek, * Olivér hová helyezi az Álmok című slágert – amely Karmen első magyar nyelvű felvétele – a saját karrierjében, * milyen negatív következménnyel járt az OliverFromEarth alatt kiadott 2020-as Gondolatok című szerzemény, amely a Pátria rádióban még manapság is gyakran felcsendül, * milyen hatással voltak egymás zenei világára, * van-e helye a zenében a tájszólásnak, * volt-e dilemma az újabb nevezés kapcsán, * hogyan született meg a Régi szép mesék ismert magyar verziója, különböző változatok után, * Olivér a szlovák verzió feléneklésekor miért érzett késztetést törésre-zúzásra…, * van-e relevanciája egy téli hangulatú zeneszámnak (amit páran tévesen karácsonyinak titulálnak) a tavaszban, * milyen stílusokban tudnák elképzelni a duettjüket az elődöntőben, * vannak-e elvárásaik az idei sorozat kapcsán, * hogyan oszlanak meg a koncertjeik Szlovákia és Magyarország között, * miért angol nyelvű felvételeken dolgoznak mostanában, * mi a véleményük A Dalban induló másik felvidéki produkcióról, a Kingfishers Szórakozni című szerzeményéről. Puha József Pál-Baláž Karmennel és Patocska Olivérrel kész

HaTuMa #196 | Kusturica azt üzente

1. A komáromi rendőrség leállította a Beneš-dekrétumokat megkérdőjelező személyek ellen folytatott eljárást. * Bebizonyosodott-e ezáltal, hogy a szólásszabadság kriminalizálását hirdető törvény betarthatatlan? * „Súghattak”-e a rendőrségnek, hogy milyen döntést „kellene” hoznia az ügyben? 2. Tovább gyűrűzik a magyarországi választási kampány a határon túl. * Mennyire intenzív a kettős állampolgárok regisztrációjára irányuló kampány? * Mivel és hogyan kampányol a VMSZ és az RMDSZ a Fidesz mellett? * Milyen hatása lehet egy-egy szerb vagy román celebritás támogató nyilatkozatának? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Nyugaton a helyzet #41 | „Egész életem reménykedéssel telt”

Dobos László a szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja volt: író, szerkesztő, közéleti ember, a Csemadok egykori elnöke, aki a prágai tavasz idején a szlovák kormány tárca nélküli minisztereként is szerepet vállalt. Az 1968-as eseményeket követően azonban félreállították, és hosszú időre kiszorult a közéletből. A rendszerváltozás után ismét megnyíltak előtte a lehetőségek. Életművét 1994-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ma pedig irodalmi díj is viseli a nevét.Felesége, Dobos Éva egész életében pedagógusként dolgozott. Házasságukból két gyermek született: lányuk, a Norvégiában élő műfordító Dobos Éva, valamint fiuk, László, aki Somorján él.Felesége, Dobos Éva egész életében pedagógusként dolgozott. Házasságukból két gyermek született: lányuk, a Norvégiában élő műfordító Dobos Éva, valamint fiuk, László, aki Somorján él.

PéJé beszélget #28 | „A lélek halhatatlan, mindannyian halhatatlanok vagyunk” – Vásáry Tamásra emlékezünk

Egy híres menüettet játszott a rádió, amit hallás után lepötyögött zongorán a tíz évvel idősebb nővére zenetanárának. Így indult a pályafutása. A csodagyerekből a magyar zenetörténet egyik kiváló zongoraművésze, karmestere lett. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Vásáry Tamás február 5-én a kilencvenharmadik életévében hunyt el. A beszélgetéssel – ami 2023 nyarán készült – rá emlékezünk, karrierje előtt tisztelgünk. A podcastből kiderül: * hogyan került a zenei pályára, hiszen a családjában nem voltak zenészek, * ki volt Kovács Margit, * ki volt Höchtl Margit, * miért egészségtelen a csodagyerek gyermekkora, * miért nehéz kilépni ebből a kategóriából, * milyen ember volt Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akikkel együtt dolgozott, * hogyan értelmezhető az a kijelentése, hogy „a zongorázás az ő keresztje volt”, * olvassa-e a róla szóló kritikákat, * ki volt Kabos Ilonka, * a hölgy mivel zárta le Vásáry Tamás és egy ateista brazil mérnök vitáját, * lát-e manapság csodagyerekeket maga körül, * miért nehéz napjainkban komolyzenésznek lenni, * mi az, ami mostanság elszomorítja a szakmájában, * jókor és jó helyen született-e, * miért nem kellene félnünk a haláltól, * sikerült-e befejeznie a könyvét, * milyen zeneművet ajánlott meghallgatásra a riporternek e interjú után. Vásáry Tamást, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas zongoraművészt, karmestert Puha József kérdezte 2023 nyarán, a Szlovák Rádió nagy koncerttermében tartott fellépése előtt.

Szűkebb pátriám #03 | Pered és a Kurcsa

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Laczkó Sándor filmrendező mutatja be Peredet és környékét.