Pátria Rádió

PéJé beszélget #36 | „Cseresznyefák alatt az álmok az égig értek” – születésnapi beszélgetés Puss Tamással

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz. Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett. A podcastből kiderül: * mik az első emlékei a gyerekkorából, * vallásos családban nevelkedve, hogyan élte meg a templomba járást, * hogy lett belőle ministráns, * mikor jött az első szerelem, * mi mindent köszönhet az alapiskolai osztályfőnökeinek, tanítóinak, * hogyan ismerkedett meg első zenésztársával, Gasparik Fecóval, * látja-e magát a fiában, Mátéban, * az otthoni csörömpölés mikor fordult át komoly zenéléssé, * az általános iskola után hol folytatta a tanulmányait, és miért nem lett belőle pap vagy cukrász, * mivel magyarázza azt, hogy a középiskolai osztálya, ellentétben az alapiskolaival, kevésbé volt összetartó, * az édesapja hogyan figyelte, felügyelte a zenei szárnybontogatásait, * mi történt 2003. február 17-én, * kik alkották az első együttest, amelyben zenélt, és miért lépett ki belőle, később megalapítva a Phoenixet, * pubertásként volt-e lázadós korszaka, * miért engedte el az egyetemi tanulmányait, * miben nyilvánultak meg a szülei példaértékű nevelési módszerei, * az édesapja zenélget-e még, és mit mesélt az erősnek tartott anyukájáról, valamint a korábban szintén zenélő öccséről, * kik a legfontosabb kritikusai, * nehéz volt-e elköltöznie a csallóközcsütörtöki családi házból, abból az utcából – és erre a Voltam című szerzeményében van is utalás –, ahol régebben cseresznye- és meggyfák álltak, * hogy érzi, sínen van-e az élete így, negyvenévesen, kétgyermekes családapaként, * eszébe jut-e olykor az a gondolat, hogy az élet véges, * mit keresett egy jósnál, hisz-e az ilyen spirituális dolgokban, * az Egy másik világ című szólólemeze miért visszatérés a gyökereihez, * miért tartja megtiszteltetésnek, hogy bekerült az idei Ki mit tud? zsűrijébe, * el tudja-e magát képzelni idős emberként. Puss Tamást, a Phoenix RT frontemberét Puha József kérdezte. Az interjú a március 30-i Nappaliban hangzott el.

Szűkebb pátriám #11 | Királyrév és a Fekete-víz

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, költő a Ghymes együttes alapító tagja mutatja be Királyrévet és környékét.

Pentaton #92 | „A dalaimmal iránymutató akarok lenni, mint a világítótornyok” – vallja José

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye. Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban. A podcastből kiderül: * miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát, * milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege, * melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán, * José szerint mi az egyetlen közös pont bennük, * miért tartja fontosnak, hogy a videóklipkészítés kivételével mindent saját maga készítsen, * kiktől kapja az első visszajelzéseket a munkájára, * ki az egyetlen alapító tag a 2019-ben verbuvált José LIVE! zenekara mostani felállásában, és kik alkotják még, * miért törekedett arra, már a pályafutása kezdetén, hogy saját stúdiója legyen, * miképpen építi, szépíti azt, * szerinte hogyan lehetne egy, a tökéleteshez közeli hangstúdiót létrehozni, * akik felkeresik, stúdiótulajdonoshoz, hangmérnökhöz vagy producerhez jönnek-e, * milyen stúdiumban lévő szerzeményekkel érkeznek, * ami a zenei stílust illeti, mettől meddig terjed a skála, * honnan jött a vonzódása a világítótornyokhoz, * hogyan kapcsolta össze ezt a stúdiójával, * melyik község indulója a Vesszünk el című újdonsága, * milyen hosszúságúak a José LIVE!-koncertek, és miként épülnek fel ezek a fellépések, * miért kerül olykor „kétségek közé”, * milyen hullámvölgy kapcsán született meg a Nem mondta senki című dala, * miért kell a legtöbb esetben alaposan megbirkóznia a készülő zeneszámaival, * hogy jött elő a siker relativitása, * mi kapcsán dorgálta meg a riportert az interjú legvégén. Joséval a június 17-i Pentatonban Puha József beszélgetett.

Lakhatási válság Szlovákiában – 1. rész | Egy lakásvásárló és egy ingatlanközvetítő szemével

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

HaTuMa #211 | Mennyei harmóniában a gyehenna tüzével

1. V4-csúcs Gödöllőn * Mekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének? * Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia? 2. Tisztítótűz-művelet Magyarországon * Milyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc? * Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást? 3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok… A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)