Pátria Rádió

Nyugaton a helyzet #41 | „Egész életem reménykedéssel telt”

Dobos László a szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja volt: író, szerkesztő, közéleti ember, a Csemadok egykori elnöke, aki a prágai tavasz idején a szlovák kormány tárca nélküli minisztereként is szerepet vállalt. Az 1968-as eseményeket követően azonban félreállították, és hosszú időre kiszorult a közéletből. A rendszerváltozás után ismét megnyíltak előtte a lehetőségek. Életművét 1994-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ma pedig irodalmi díj is viseli a nevét.Felesége, Dobos Éva egész életében pedagógusként dolgozott. Házasságukból két gyermek született: lányuk, a Norvégiában élő műfordító Dobos Éva, valamint fiuk, László, aki Somorján él.Felesége, Dobos Éva egész életében pedagógusként dolgozott. Házasságukból két gyermek született: lányuk, a Norvégiában élő műfordító Dobos Éva, valamint fiuk, László, aki Somorján él.

PéJé beszélget #28 | „A lélek halhatatlan, mindannyian halhatatlanok vagyunk” – Vásáry Tamásra emlékezünk

Egy híres menüettet játszott a rádió, amit hallás után lepötyögött zongorán a tíz évvel idősebb nővére zenetanárának. Így indult a pályafutása. A csodagyerekből a magyar zenetörténet egyik kiváló zongoraművésze, karmestere lett. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Vásáry Tamás február 5-én a kilencvenharmadik életévében hunyt el. A beszélgetéssel – ami 2023 nyarán készült – rá emlékezünk, karrierje előtt tisztelgünk. A podcastből kiderül: * hogyan került a zenei pályára, hiszen a családjában nem voltak zenészek, * ki volt Kovács Margit, * ki volt Höchtl Margit, * miért egészségtelen a csodagyerek gyermekkora, * miért nehéz kilépni ebből a kategóriából, * milyen ember volt Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akikkel együtt dolgozott, * hogyan értelmezhető az a kijelentése, hogy „a zongorázás az ő keresztje volt”, * olvassa-e a róla szóló kritikákat, * ki volt Kabos Ilonka, * a hölgy mivel zárta le Vásáry Tamás és egy ateista brazil mérnök vitáját, * lát-e manapság csodagyerekeket maga körül, * miért nehéz napjainkban komolyzenésznek lenni, * mi az, ami mostanság elszomorítja a szakmájában, * jókor és jó helyen született-e, * miért nem kellene félnünk a haláltól, * sikerült-e befejeznie a könyvét, * milyen zeneművet ajánlott meghallgatásra a riporternek e interjú után. Vásáry Tamást, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas zongoraművészt, karmestert Puha József kérdezte 2023 nyarán, a Szlovák Rádió nagy koncerttermében tartott fellépése előtt.

Szűkebb pátriám #03 | Pered és a Kurcsa

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Laczkó Sándor filmrendező mutatja be Peredet és környékét.

HaTuMa #195 | Kőműves Hatumáné

1. Újabb halálos áldozata lett a múltheti komáromi előtetőomlásnak. - Hogyan kezeli a hatalom a politikai felelősséget isfelvető tragédiákat? 2. Választási kampányba kényszerített határon túli magyarok - Hogyan hajtja be az „ellenszolgáltatást” atámogatásokért cserében a Fidesz? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka(Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Szöveg-köz #07 | „Nem hajszoltam a népszerűséget, késztetésből írtam“

Február 14-én ünnepelte 80. születésnapját Kovács Magda írónő. Gömörből indult, és bár pályája során tett kitérőket, írásaiban ez a közeg köszön vissza – ahol a történetek élőszóban születtek, és ahol a kimondott szónak súlya, olykor mágikus ereje volt. Kovács Magda műveiben a mese, a babona és a mindennapi tapasztalat különös, látomásos szövegvilággá áll össze, a líra és próza határán. Közel hat évtizedes pályája során hat kötete jelent meg, mesék és novellák, amelyek a gömöri történetmondás hagyományából kiindulva váltak egy sajátos univerzum részeivé. A podcastban mi is a kimondott szó nyomába eredünk, hogy közelebb kerüljünk Kovács Magda világához.