Pátria Rádió

Nyugaton a helyzet #52 | Egy nagyapától örökölt bőrönd világutazása

A Nyugaton a helyzetben egy különleges bőrönd szimbolikus világutazásáról volt szó. A bőrönd nem a kinézetében és nem is az anyagában különleges, noha strapabíró darab: vulkánfíberből készült, az ilyen bőröndök pedig jól ellenállnak az idő múlásának és a fizikai behatásoknak. Több mint százéves tárgyról van szó, de igazán mégsem ez teszi különlegessé, hanem az a történet, amelyet Juhász Rokkó József performer, költő, multimediális művész és művészetszervező épített köré. A neves alkotó a kéméndi nagyapjától örökölte ezt a bőröndöt. Nagyapja olyan korban élt, amikor kollektíven büntetett népcsoportokat telepítettek át és ki, nem csupán Csehszlovákiában. Rokkó nagyszüleinek végül sikerült elkerülniük a kitelepítést, így a bőrönd sokáig nem indult hosszú útra. Egy bőröndöt azonban mégsem arra találtak ki, hogy a szekrény mélyén porosodjon. Amikor Juhász Rokkó József felfedezte, hogy utazópoggyásznak is tökéletes a mérete, a nagyapától örökölt tárgy világfelfedező útra indult. Hat éven át öt kontinens különféle országaiban járt, míg végül egy óceániai vulkán közelében ért véget az útja – vagy talán mégsem… Juhász Rokkó Józseffel az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galériában találkoztunk, ahol a Csehszlovák bőrönd című tárlat ennek a különleges utazásnak és a hozzá kapcsolódó performanszoknak a lenyomatát mutatja be.

Nappali 2026-05-18 #01 | Szvorák Katalin: Nem gondoltam, hogy ilyen pályát sikerül befutnom

Gyermekkora helyszíneiről, Pincről és Fülekről kérdeztük Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekest. Majd kitértünk a Röpülj páva televíziós vetélkedőn elért sikerére, a népdaléneklés szépségeire és nehézségeire, a tájszólás érdekességeire, a juhász ősökre és a család fontosságára.

HaTuMa #206 | Transzparens transzmissziót Transylvaniába!

1. Kifizetési stop az NKA-nál * Kiket érint a támogatások visszatartása a határon túl? * Fenntartható volna-e a kisebbségi magyar kulturális intézményrendszer magyarországi támogatások nélkül? 2. 3000 alá esett a magyar nemzetiségűként bejegyzett újszülöttek száma 2025-ben Szlovákiában. * Mit jelent ez az adat a demográfiai mutatók alakulása szempontjából? * Mi alapján és milyen módszerrel gyűjthetők nemzetiségre vonatkozó adatok a szomszédországokban? 3. Markó Béla élesen bírálta az RMDSZ Fidesz melletti kampányát. * Milyen befolyása van a volt elnöknek a pártjában? * Milyen szerepre készül az RMDSZ a kormányválság közepette? 4. Tüntetés előtt, Koszovó-memorandum után a szerbiai egyetemisták * Miről árulkodik az egyetemista mozgalomnak a szerb gordiuszi csomóról alkotott véleménye? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Szűkebb pátriám #08 | Udvard és a Kálvária

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Zsapka Attila dalszerző, verséneklő, előadó mutatja be Udvardot és környékét.

Pentaton #90 | „Vedd a rosszkedvünk telét, add a jókedvünk nyarát” – középpontban az Apák második nagylemeze

Hét zenész. Ahogy a valóságban, itt is elmosódnak a határok, tehát pontosan nem kategorizálhatjuk a zenészeket, hogy kik az itteniek és kik az anyaországiak. Van, aki ugyan itt született, de már Magyarországon él, és van, akinek szlovákiai a felesége. Ha mégis kell, akkor mondjuk azt, hogy négy szlovákiai: Menyhárt József énekes-gitáros, Belkovics István énekes, Szigeti Dezső gitáros és Köpöncei Dániel basszusgitáros, valamint három anyaországi: Vontszemű Miklós zongorista, Tóth Balázs szaxofonos és Valastyán Tamás ütőhangszeres alkotja az Apák Zenekart. A formáció második, Szívünk java című nagylemeze, tizenhárom szerzeménnyel, tavaly novemberben jelent meg. Ez az apropója a Menyhárt Józseffel és Belkovics Istvánnal készült interjúnknak. A podcastből kiderül: * miért lett az Apák Együttesből Apák Zenekar, * mi az oka annak, hogy az új zeneszámok a tervezetthez képest jókora késéssel érkeztek, * miért működik két felállásban, trióként és nagyzenekari változatban a formáció, * hol mindenhol szerepeltek tavaly, * mitől volt különleges a jókai és a nádszegi koncertjük, a „patrónus projekt” keretében, * miért nem hagyományos hanghordozón jelent meg – az elsőhöz hasonlóan – a második album is, * milyen témák állnak a középpontban, * mitől lett teljes a Tenyeres című bluesdal, * ezúttal miért javarészt rövidebb szerzeményeket komponáltak, * mi a véleményük arról, hogy a fiatalok állítólag már nem képesek meghallgatni és befogadni három percnél hosszabb számokat, * Dodi családjában hogyan tanítják egymást különböző generációk zenét hallgatni, * melyik költőnktől került be idézet az Otthon című dalba, * miért jutott eszébe a riporternek a Jó lenne című szerzemény kapcsán a Kaukázus Egyetlen szó című slágere, * a borítón a Jó lenne és a Laudetur című zeneszámoknál miért nincs feltüntetve a zeneszerző, * melyik a két legrégebbi dal a korongon, amelyek még az Apák-korszak előtt íródtak, * hogyan lett Dés László zeneszerző és Bereményi Géza szövegíró Hóesés című szerzeményéből bluesátirat, * Eric Clapton Tears in Heaven című klasszikusának magyar szövege tükörfordítás-e, * melyik számot inspirálta Zorán Élet tanár úr című slágere, * hogy állunk „gólyailag”, * miért volt több mint lemezbemutató a novemberi dunaszerdahelyi fellépésük, * milyen Queen-slágereket énekelni, * miért nyúltak bele a Te majd kézenfogsz és hazavezetsz szövegébe, * milyen visszajelzések érkeztek a második album kapcsán, * ígértek-e új dalokat. Menyhárt Józsefet és Belkovics Istvánt 2025 utolsó napjaiban Puha József faggatta. Az interjú a beszélgetős Pentatonban hangzott el.