Pátria Rádió

Szöveg-köz #16 | „Társadalmilag nehéz a fájdalomról beszélni“

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott. Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg. 2018-ban a Magvetőnél jelent meg első kötete, a Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel, amely verseket tartalmaz, majd 2024-ben a műfajilag nehezen behatárolható an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz a su/cure-sale kiadónál. Röviddel az idei Ünnepi Könyvhét előtt került a könyvesboltokba első regénye, a Megszólítások, amely szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot. A fülszöveg szerint a szerző a rá kísértetiesen hasonlító Tömkeleg Ábrahám életének történeteit viszi színre, bontja le, a tőle megszokott nyelvi invencióval és érzékenységgel. A beszélgetés apropóját ez a regény adja, de szó esik az alkotóról, az alkotás folyamatáról, történésekről és hatásokról, amelyek annak megszületéséhez vezettek.

Szűkebb pátriám #14 | Dunaszerdahely és a C2-es toronyház

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Győry Attila író, a Családi Könyvklub kereskedelmi vezetője mutatja be Dunaszerdahelyet és környékét.

Nappali 2026-07-13 #01 | Mi lehetett volna, ha Széchenyi István nem betegszik meg?

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha 1848-ban Széchenyi Istvánon nem hatalmasodik el a betegsége.  A kérdés végiggondolásában Csorba László, történész, egyetemi tanár, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója lesz a segítségünkre.

Szombati Reggeli 2026-07-11 #1 | „Nem arra lettünk teremtve, hogy kényelemben legyünk“

Egyre erőteljesebben követel teret magának az éghajlatváltozás, az idei nyáron egészen biztosan nem nőtt azok száma, akik nem hisznek benne – bár nem hit kérdéséről van szó. Az, hogy bizonyos településeken gondot okozott az ivóvízhez való hozzáférés, olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Arról, hogy mit tehetünk egyénileg a helyzet szinten tartása érdekében , a rimaszombati származású Samu Andreát, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete Élő Folyók programjának szakértőjét kérdezte Paszmár Lívia a szombati Reggeliben.

Szűkebb pátriám #13 | Kéménd és a traktorállomás

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Hégli Dusan rendező, koreográfus, az Ifjú Szivek Táncszínház főigazgatója mutatja be Kéméndet és környékét.