Pátria Rádió

Szűkebb pátriám #05 | Kiskövesd és a kultúrházunk

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Kassai Csongor színművész mutatja be Kiskövesdet és környékét.

PéJé beszélget #29 | Zongoraművész és üzletember – Z!GOR két élete

Igor Ukrajnában született. Nyolcéves koráig nem beszélt magyarul, magyar szót sem hallott, magyarokkal nem találkozott. Valójában azt sem tudta, hogy magyar gyökerei vannak. Aztán meglátogatta a családot a Magyarországon élő Almási nagypapa, majd Veresegyházra települtek, ahol elkezdtek magyarul tanulni. Az édesapának ment a legnehezebben, pedig ő már élt az anyaországban, és elvileg kisgyerekként ezt-azt elsajátított a nyelvből, amíg magyar édesapja és ukrán édesanyja útjai el nem váltak, és nem költöztek Ukrajnába. Igort két dolog érdekelte: a zene és az üzlet. Most ezen a két területen próbál érvényesülni. Zongoraművészként és üzletemberként a Dal Horizont nevű cégében. „Sokan gondolják azt, hogy az üzletemberek unalmasan élnek, csak a sok munka van. A zene és az üzlet viszont kiegészíti egymást. Mert azt sem élvezném, ha csak a zene lenne” – mondja. A podcastből kiderül: * milyen gyermekkora volt a szülőföldjén, és miért érezte úgy, mintha gettóban élt volna, * mivel foglalkoznak a szülei, * mikor járt utoljára odahaza, * honnan eredeztethető a zenei vénája, * mivel foglalkozott az Almási nagypapa, * a magyar nyelv ismerete hiányában miért döntöttek az áttelepülés mellett, * milyen volt nyolcévesként, a szüleinek felnőttként elkezdeniük magyarul tanulni, * mikor kezdte el a zenei tanulmányait és mit tanult még, * kinek a választása volt hangszere, a zongora, * hol érnek egybe a zenei és üzleti munkái, * mit köszönhet annak, hogy korábban két könnyűzenei együttesben is zenélt, és ezt a vonalat miért építette le, * mi lett az alapiskolásként komponált szerzeményeinek a sorsa, * hogyan született meg a Spider on the Wall (Pók a falon) című dala, * mikor állt először színpadon, és mikor adta az első saját koncertjét, * hogy áll össze a koncertprogramja, csak saját szerzeményeket játszik-e, * mivel magyarázza azt, hogy nem akart bárzongorista lenni, * miért tartja fontosnak azt, hogy a koncerten a zene prózával egészüljön ki, * szerinte mi kell az improvizációhoz, * kik a legnagyobb kritikusai, * milyen tervei vannak az idei évre, * érzi-e azt, amit sokan mondanak, hogy a zeneművészek ellenszélben dolgoznak. Almási Igor Z!GOR a Nappali vendége volt. Az interjú február 2-án hangzott el. A riporter Puha József.

Nyugaton a helyzet #43 | A humor és emberismeret művészete

Kostyál Viktor, érsekújvári származású karikaturista, grafikus és illusztrátor, ma már Debrecenben él és alkot. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban tér haza, hiszen az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola jubileumi logóját is ő tervezte, és hamarosan az ő rajzai díszítik majd az intézmény belső falait és oszlopait is. Az elmúlt években több mesekönyvet illusztrált, újabban pedig a képregények világa felé is nyit. A mindig mosolygós, jókedélyű alkotóval beszélgettünk a karikatúra varázsáról és kihívásairól, arról, miért fontos, hogy készüljenek karikatúrák, és milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki ezt a különleges művészeti ágat válassza. A felvétel 2026. február 14-én került adásba.

Nyugaton a helyzet #42 | „Egy karnagy a kórus előtt maga kell, hogy legyen a zene”

Pályája nem egy előre kijelölt úton indult: a budapesti kántorképzőn találkozott a karvezetés világával, és azóta több évtizedes, szerteágazó pályát épített fel. Kórusokat vezetett és vezet ma is, generációkat tanított, és meghatározó szerepet vállalt a hazai magyar zenepedagógusok képzésében. Nevéhez fűződik a galántai Kodály Zoltán Daloskör és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának irányítása, emellett a Nyitrai Konstantin Egyetemen oktat, és vezeti az intézmény magyar kórusát. Munkáját számos rangos díjjal ismerték el – többek között a Harmónia életműdíjjal és a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díjával. Idén pedig a KÓTA – a Magyar Kórusok, Zenetanárok és Népzenei Együttesek Szövetsége – életműdíjával tüntették ki, a felvidéki magyar kóruséletben betöltött több évtizedes, emblematikus szerepéért, valamint kiemelkedő színvonalú karnagyi és zenepedagógusi munkásságáért. A beszélgetésben szó esik: * a gyermekkorról, ahol az éneklés természetes része volt a mindennapoknak * az első vezénylés élményéről * a pályakezdés nehézségeiről * arról, hogyan szövődnek mély emberi kapcsolatok a kórusokon belül * hogy mi tart össze egy közösséget * van-e „varázspálca” a feszültségek oldására * és arról, merre tart ma a felvidéki magyar kórusélet Az interjút Jakubecz László készítette.

HaTuMa #197 | Mindenkinek a maga érdemkeresztje

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és gőzerővel folyik a kampány Magyarországon. 1. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye • Mire jutottak a bizottsági ülésen? 2. Befejeződött a levélben szavazó határon túli kettős állampolgárok regisztrációja, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és elkezdődött az intenzív kampány a határon túli magyarok körében is. • Hányan regisztráltak levélszavazásra? • Milyen üzenetek hangzottak el az 1848/49-es megemlékezéseken? • Kik részesültek díjban a határon túli magyarok közül? • Milyen módszerekkel és intenzitással folyik a kampány Magyarország határain kívül? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)