Pátria Rádió

PéJé beszélget #38 | 104 mérkőzés, 308 gól, spanyol diadal – fókuszban a 23. labdarúgó-világbajnokság

Több mint öt hétig futball-lázban égett a világ. Az idei volt az első világbajnokság 2002 óta, amelyet nem egy ország rendezett. Mexikó már harmadszor lett házigazda, 1970 és 1986 után. A címvédő Argentína volt, miután a 2022-es vb döntőjében legyőzte az akkori címvédő Franciaországot. A torna a spanyolok sikerével ért véget, a döntőben Ferran Torres góljával verték meg az argentin válogatottat. A gólkirály és ezzel az aranycipős, tíz találattal a francia Kylian Mbappé lett. A többi díjat a spanyol keret tagjai kapták: az aranylabdás Rodri, a legjobb kapus Unai Simón, a legjobb fiatal játékos Pau Cubarsí lett. A döntő után pár órával, a július 20-i Nappaliban foglaltuk össze az eseményeket Elek Zoltánnal. A podcastből kiderül: * mivel magyarázható az, hogy az alapszakasz alatt elhalkultak a bővítés kapcsán felmerült aggodalmak, * kik voltak a legnagyobb hiányzók, * mi az oka annak, hogy Olaszország sorrendben a harmadik világbajnokságról maradt le, * mennyire igazságos a kijutási rendszer az egyes kontinenseken, * hogyan került besorolásra a negyvennyolc csapat, * melyek voltak a csoportkör legjobb és leggyengébb mérkőzései, * mely csapatok szereztek meglepetést, és melyek okoztak csalódást, * mennyire játszott közre a szerencse, * miért nem tud kilábalni a gödörből a brazil foci, * mely gólok emelhetőek ki, * voltak-e komolyabb bírói tévedések, * milyen tragédiák árnyékolták be a vb-t, * kik a világbajnokság nagy felfedezettjei, és kik teljesítettek alul, * melyek voltak a kieséses szakasz legjobb és legunalmasabb meccsei, * igazságos döntések-e az edzői menesztések, * jogosan jutott-e be az elődöntőbe a világranglista első négy helyezettje, * Zoli osztja-e azt a véleményt, hogy a bronzmérkőzés volt minden idők legjobb világbajnoki meccse, * milyen volt a döntő, * jó helyszínnek bizonyult-e a három házigazda. Elek Zoltánt, az Új Szó sportújságíróját Puha József faggatta

Jó szóval oktasd #33 | A szlovákiai magyar közoktatás garanciája: nemzetiségi törvény vagy a 245-ös bővítése?

Az oktatási minisztérium a nyár elején tárca- és társadalomközi egyeztetésre bocsátotta legújabb törvénymódosító csomagját, amely ősszel kerül a parlament elé. A Magyar Szövetség oktatási műhelyének képviselete még a bizonyítványosztás előtt találkozott Tomáš Drucker oktatási miniszterrel (Hlas-SD), ezzel egyidejűleg egy ötpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak az iskolafenntartók számára az optimalizációs intézkedésekre reagálva. Az oktatási műhely ezentúl egy olyan fejlesztési stratégia tervén dolgozik, amely hosszútávú megoldásokban gondolkodik, és a szlovákiai magyar közoktatás egészét szem előtt tartja. Oktatási műsorunk vendége Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakértője, akivel az oktatáspolitika aktualitásait tekintjük át, értékeljük a lezárult tanévet, zárásképp pedig a jövőbe tekintünk, összefoglaljuk a közelgő új tanév kihívásait.

Pentaton #94 | „Halj meg a tegnapnak, így élhetsz csak a mának” – tájainkon koncertezik a Down for Whatever

Diószegi Kiki szerint nagy kedvence, a Papa Roach az a zenekar, amely a legszebben öregszik. Zeneileg, show-ban és külsőségekben egyaránt. Megmaradt bennük a fiatalos energia, de nem lettek önmaguk paródiája. Szeretné őket ebben is követni. Az énekes mifelénk a Phoenix RT Jelzőfény című zeneszáma közreműködőjeként vált igazán ismertté, amellyel Puss Tomiék szerepeltek a 2021-es A Dalban. A dolog pikantériája, hogy abban az évben Kiki együttese, a Down for Whatever is megmérettette magát a tévéműsorban a Zuhanás című szerzeménnyel. A Diószegi Kiki énekes, Császár Róbert gitáros, Czink Zsombor basszusgitáros és Zsoldos Dávid dobos alkotta, nu metal és metalcore alapokon nyugvó zenét játszó kvartett a napokban két szlovákiai helyszínen is koncertet ad: ma a Gombaszögi Nyári Táborban és jövő szombaton a bősi Rock Park Fesztiválon. Elsősorban ennek kapcsán kerestük meg Kikit. A podcastből kiderül: * hogyan jött létre a Phoenix RT-vel való közös munka, * Kiki miért jegeli a hangmérnöki, produceri munkáit, * mivel magyarázza azt, hogy szerinte nem feltétlenül szintlépés a 2021-es A Dalban való szereplésük, miközben a tévéműsor beváltotta a reményeket, * minek köszönhető a zenekar stabil felállása, * mi adja a zenéjük gerincét, * hogyan alakult a zenei világuk az elmúlt bő egy évtizedben, * milyen jelentőséggel bír a Papa Roach a zenetörténetben, * mi kapcsán forgatják a rajongók a tőrt Kiki szívében, * miről szól a szövegviláguk, * miért váltottak az angol nyelvű zeneszámokról magyar nyelvűekre, már a kezdetekben, * miért ezt az utat követik sokan, * Kiki szerint mi az oka annak, hogy a magyar nyelvű szöveg komolyabb munkát igényel, mint az angol, * ha nehezen születik meg egy-egy szerzemény, akkor hogyan érték el azt, hogy ilyen termékeny a Down for Whatever, * miért igazították a polgári foglalkozásukat az együtteshez, * hogyan alkalmazkodnak a közönség változó zenefogyasztási szokásaihoz, * beszélhetünk-e slágerről az ő zenei közegükben, s mely dalaik a legnépszerűbbek * születnek-e még slágerek a rádiójátszások révén, * mennyit koncertezik éves szinten a Down for Whatever, * igaz-e az a megállapítás, hogy a fesztiválszcéna túljutott a fénykorán, * hol mindenhol léptek már fel Szlovákiában, * Kiki miért középutas a zene és a mesterséges intelligencia kapcsolata témakörben. A Down for Whatever énekesét, Diószegi Kikit Puha József faggatta a július 15-i beszélgetős Pentatonban.

Szöveg-köz #16 | „Társadalmilag nehéz a fájdalomról beszélni“

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott. Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg. 2018-ban a Magvetőnél jelent meg első kötete, a Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel, amely verseket tartalmaz, majd 2024-ben a műfajilag nehezen behatárolható an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz a su/cure-sale kiadónál. Röviddel az idei Ünnepi Könyvhét előtt került a könyvesboltokba első regénye, a Megszólítások, amely szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot. A fülszöveg szerint a szerző a rá kísértetiesen hasonlító Tömkeleg Ábrahám életének történeteit viszi színre, bontja le, a tőle megszokott nyelvi invencióval és érzékenységgel. A beszélgetés apropóját ez a regény adja, de szó esik az alkotóról, az alkotás folyamatáról, történésekről és hatásokról, amelyek annak megszületéséhez vezettek.

Szűkebb pátriám #14 | Dunaszerdahely és a C2-es toronyház

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Győry Attila író, a Családi Könyvklub kereskedelmi vezetője mutatja be Dunaszerdahelyet és környékét.