Pátria Rádió

Nyugaton a helyzet #45 | Én láttam a zenét, nem csak hallottam

A lemezlovasoknak egyedi és különleges zenei érzékre, ízlésre és szakértelemre van szükségük ahhoz, hogy minőségi színvonalon tudjanak játszani, és megfelelően szórakoztassák a közönséget. Ráadásul 25 évvel ezelőtt egészen más körülmények között zenéltek, hiszen jóval kezdetlegesebb technikai feltételek álltak a rendelkezésükre, mint manapság. De hogyan nézett ki a DJ-k világa az ezredforduló idején? Farkas Martin, vagyis Mathias Wolf az érsekújvári elektronikus zenei szcéna egyik meghatározó alakja volt több mint két évtizeden keresztül, miközben országszerte is ismertté vált, sőt a nemzetközi zenei életbe is belekóstolt. Nemrég ünnepelte 40. születésnapját, így Ficza Jánossal negyed évszázados pályafutásáról beszélgetett. A podcastból kiderül: * hogyan kezdett el 15 évesen underground zenei klubokban játszani, hogy később a világ egyik legnagyobb elektronikus zenei fesztiválján lépjen fel Miamiban, * mi kell ahhoz, hogy valaki jó DJ legyen, * hogyan változott az elmúlt évek során az elektronikus zene és a szórakoztatóipar * milyen élményekkel gazdagodott, miközben Érsekújvárból járta a világot, hogy végül visszatérjen oda, ahol minden kezdődött, és fesztiválokat, zenei rendezvényeket szervezzen, sőt saját klubot is nyisson szülővárosában? A felvétel 2026. március 14-én

HaTuMa #198 | Kalákában szavaz a hatumagyar

A kampány sűrűjében „kémbotrányok” kezdik uralni a közbeszédet, amik nem várt módon időben visszafelé, Szlovákiában is visszhangokat keltenek. Mindeközben érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények Sűrűsödő választási kampány * Mi szivárog át és mi nem Magyarországról? * Melyek a meghatározó témák és kampánytechnikai módszerek a határon túl? Érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények. * Hogyan szavaztatják a hatumákat? Szijjártó és Lavrov kiszivárgott telefonbeszélgetése a 2020-as szlovákiai választás befolyásolására tett kísérletekről * Miért támogat a Fidesz-kormány kifejezetten magyarellenes politikai erőket? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Nyugaton a helyzet #44 | Széttépett a vágy, hogy kreatív és szabad legyek

Kovács Ákos dunaszerdahelyi influenszer, előadóművész, tartalomgyártó, DJ, narrátor, fesztiválszervező és kultúramenedzser igazán sokoldalú alkotó, de a közönség leginkább a „Szaval a jó öreg csallóközi” podcast szerzőjeként, illetve ikonikus karaktere, Joli néni megformálójaként ismeri. Az általa készített online tartalmak nemcsak humorosak és szórakoztatnak, hanem szakmai körökben is figyelmet keltettek: munkássága tudományos konferenciákon és nyelvészeti szakkönyvekben is hivatkozási alapként szerepel, mint a felvidéki és csallóközi nyelvjárás sajátosságait összegyűjtő és értelmező forrás. Mindez talán őt lepte meg a leginkább, hiszen saját bevallása szerint egyszerűen a szabadságot és az önmegvalósítást keresi – és ez a szemlélet nemcsak alkotói munkájában, hanem az apaságában is meghatározó. Mindamellett a zenében és az NFG klub szervezésében is az egyediséget és a különlegességet keresi. Hogyan indult el a szabadság és az önmegvalósítás útján? Hogyan jutott el az intenzív osztály éjszakai műszakjától egészen a Magyar Tudományos Akadémia konferenciájáig? Kiderül a Ficza János által készített beszélgetésből. A felvétel 2026. február 28-án került adásba.

Szűkebb pátriám #05 | Kiskövesd és a kultúrházunk

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Kassai Csongor színművész mutatja be Kiskövesdet és környékét.

PéJé beszélget #29 | Zongoraművész és üzletember – Z!GOR két élete

Igor Ukrajnában született. Nyolcéves koráig nem beszélt magyarul, magyar szót sem hallott, magyarokkal nem találkozott. Valójában azt sem tudta, hogy magyar gyökerei vannak. Aztán meglátogatta a családot a Magyarországon élő Almási nagypapa, majd Veresegyházra települtek, ahol elkezdtek magyarul tanulni. Az édesapának ment a legnehezebben, pedig ő már élt az anyaországban, és elvileg kisgyerekként ezt-azt elsajátított a nyelvből, amíg magyar édesapja és ukrán édesanyja útjai el nem váltak, és nem költöztek Ukrajnába. Igort két dolog érdekelte: a zene és az üzlet. Most ezen a két területen próbál érvényesülni. Zongoraművészként és üzletemberként a Dal Horizont nevű cégében. „Sokan gondolják azt, hogy az üzletemberek unalmasan élnek, csak a sok munka van. A zene és az üzlet viszont kiegészíti egymást. Mert azt sem élvezném, ha csak a zene lenne” – mondja. A podcastből kiderül: * milyen gyermekkora volt a szülőföldjén, és miért érezte úgy, mintha gettóban élt volna, * mivel foglalkoznak a szülei, * mikor járt utoljára odahaza, * honnan eredeztethető a zenei vénája, * mivel foglalkozott az Almási nagypapa, * a magyar nyelv ismerete hiányában miért döntöttek az áttelepülés mellett, * milyen volt nyolcévesként, a szüleinek felnőttként elkezdeniük magyarul tanulni, * mikor kezdte el a zenei tanulmányait és mit tanult még, * kinek a választása volt hangszere, a zongora, * hol érnek egybe a zenei és üzleti munkái, * mit köszönhet annak, hogy korábban két könnyűzenei együttesben is zenélt, és ezt a vonalat miért építette le, * mi lett az alapiskolásként komponált szerzeményeinek a sorsa, * hogyan született meg a Spider on the Wall (Pók a falon) című dala, * mikor állt először színpadon, és mikor adta az első saját koncertjét, * hogy áll össze a koncertprogramja, csak saját szerzeményeket játszik-e, * mivel magyarázza azt, hogy nem akart bárzongorista lenni, * miért tartja fontosnak azt, hogy a koncerten a zene prózával egészüljön ki, * szerinte mi kell az improvizációhoz, * kik a legnagyobb kritikusai, * milyen tervei vannak az idei évre, * érzi-e azt, amit sokan mondanak, hogy a zeneművészek ellenszélben dolgoznak. Almási Igor Z!GOR a Nappali vendége volt. Az interjú február 2-án hangzott el. A riporter Puha József.