Pátria Rádió

PéJé beszélget #30 | Hatvanéves vagyok, de szárnyalok” – születésnapi terefere Bárány Jánossal

„Nekem mindennap újrakezdődik ez a szakma. Mindennap úgy ülök le a számítógép elé, hogy az lesz az első cikkem. Valaki valamelyik újságíró akadémián mondta is, hogy ezt így kell csinálni” – vallja az ünnepelt. Elmondása szerint neki az újságírás játék. Komoly és időigényes játék. Amit folyamatosan tanulni kell. A szakmát még a nyolcvanas évek első felében a komáromi gimnázium diákújságjában kezdte, az első írásában egy kalóz életét képzelte el. Sok szerkesztőségben megfordult, az Ifi magazinban eltöltött éveire a legbüszkébb. S közben alaposan megváltozott ez a szakma is. Eleinte, a nyomtatott sajtóban, még tömött, cigarettafüstös, kávéillatos irodában dolgozott, ma már, az ATEMPO kulturális-zenei portál vezető szerkesztőjeként odahaza készülnek az írásai. Hosszasan mesélt a régi idők varázsáról, de – bár van hiányérzete – élvezi a mostani helyzetet is. Nem is csoda, a hatvanéves Bárány János örök optimista, életvidám ember, látszólag fiatalokat meghazudtoló energiával. A podcastből kiderül: * milyen lenne az az interjú, amit egy váratlanul betoppanó hírességgel készítene, * hogyan és mennyit készül egy-egy beszélgetésre, * mi köze van az egyik szlovákiai magyar zenekarnak a pörkölthöz…, * zavarja-e a felhígult újságírói szakma, * kik a követendő ideáljai a sajtóban és a tévében, * miért tartja fontosnak a cikkei autorizálását, * milyen év volt 1966, és milyen volt szülővárosa, Komárom a hetvenes, nyolcvanas években, * hogyan került képbe az újságírás, * milyen diák volt, * miért nem tanulhatott tovább, * hogyan emlékszik vissza a katonaéveire, * mi az a terve, ami már biztosan nem valósul meg, * milyen volt a másfél évtizedes „ifis korszak”, * miért egykori főszerkesztőjét, D. Kovács Józsefet tartja a nagy példaképének, * hogyan jutott el a „magányos” újságíráshoz, * miért hagyta el az ATEMPO szerkesztőségét, és hogyan került vissza, * miről ír a portálon, * a fő feladatain kívül milyen terület felé kacsingat, * mi a munkája a Komáromi Jókai Színházban, * miért nem tud egy átlagos napjáról beszámolni, * mivel magyarázható az, hogy szeretett városában, Komáromban szinte mindenki ismeri őt, * honnan az örök optimizmusa, pozitív hozzáállása, * mivel tartozik neki Hostomský Fanni színművész, * érzi-e a hatvan évet a vállán, * szereti-e ha ünneplik. Bárány János április 27-én délben töltötte be a hatvanadik életévét. Puha József beszélgetése az április 27-i Nappaliban a tizenegy órai hírek után hangzott el.

HaTuMa #203 | Ismerkedés új idők új dalaival

1. Magyar Péter fogadta a határon túli magyar politikai vezetőket. * Milyen hangulatban és miről tárgyalt a leendő kormányfő a vendégeivel? * Tapasztalható volt-e változás a hatuma pártok és vezetőik viselkedésében a korábbiakhoz képest? 2. Tarr Zoltán Tisza-alelnök minisztériumához kerülnek a határon túli magyar ügyek. * Mit jelez a hatuma „problémacsomag” új besorolása? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Jó szóval oktasd #27 | Új magyar professzora van a szlovákiai felsőoktatásnak

2026. március 31-én 30 új főiskolai professzor vehette át kinevezését a köztársasági elnöktől az elnöki palotában. A kinevezettek névsorán szerepelt Szőköl István, a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének vezetője, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet komáromi kirendeltségének igazgatója. Oktatási műsorunkban vele beszélgetünk eddigi pályájáról, tapasztalatairól, tudományról és gyakorlatról, a szakma kihívásairól, a szlovákiai magyar oktatás helyzetéről. Elszámolunk az elmúlt húsz évvel, amely ehhez a mérföldkőhöz elvezetett és a jövőbe is kitekintünk.

Nyugaton a helyzet #49 | Útban a megvilágosodás felé

Csupán néhány öt danos karatemester van az országban, közéjük tartozik a Keszegfaluból származó Markovics János is. Közel harminc éve tanítja a kyokushin karate rejtelmeit – egy olyan harcművészetét, amely nemcsak fizikai, hanem komoly mentális felkészülést is igényel. Mindeközben ő maga is folyamatosan tanul és fejlődik - útban a megvilágosodás felé. A felvétel 2026. április 25-én került adásba.

Pentaton #88 | A Dal 2026 után, egy új fejezet elején – Karmen és Olivér közelmúltja és jövője

A rozsnyói születésű Pál-Baláž Karmen és magyarországi társa, Patocska Olivér a tavalyi A Dalban az Álmokkal, a Zázrak magyar változatával a döntőig jutottak, s onnan a szűkített, négyes mezőnybe is bekerültek. Idén a Régi szép mesékkel – amelynek eredetije szintén szlovák nyelvű, a Pieseň ranených duší – eleinte nem voltak ilyen reményeik. Olivér februárban még azt mondta, hogy ez nem döntős produkció. Később aztán még az is megfordult a fejében, hogy akár győzhetnek is vele. Az interjúban megbeszéltük, hogyan jutottak el onnan idáig. A versenysorozat összefoglalója után rátértünk pályafutásuk új fejezetére, amely A Dal 2026 döntője előtti napon, március 27-én indult el, az angol nyelvű People Person című felvételükkel, amely a Pátria rádióban debütált. A podcastből kiderül: * mi az oka annak, hogy az induláskor nem bíztak annyira az idei versenydalukban, mint a tavalyiban, * mikor és miért változott meg a véleményük, * bejöttek-e Olivér esélylatolgatásai, * miért ütötte őket szíven az egyik zsűritag véleménye, * kell-e kapcsolat a versenyzők és a zsűri között a műsor ideje alatt, * hogy látták, milyen volt az idei mezőny, * miért igazságtalan az átdolgozás-forduló, * melyik az a szempont, amely alapján kijelenthető, hogy az idei volt az eddigi leggyengébb sorozat, * mi a véleményük az újonnan bevezetett aranygombról, * a legjobb zeneszám győzött-e, * mennyi munka volt a hőn áhított rockverzióval, * Karmen nagybátyja, Pál-Baláž Jenő helyett ki segédkezett az átiratnál, * a Régi szép mesék zeneszerzője, Šallai Zoltán figyelte-e szerzeménye útját a műsorban, * hogyan született meg az angol nyelvű, People Person című felvételük, * miről szól a dal, * milyen változásokon ment át a zenekiadás az elmúlt években, * Karmen mire szeretné rávenni a Zázrak szövegíróját, Kamil Peterajt, * honnan jöttek hozzánk, és utána hova mentek, * milyen jövő vár Olivérre, miután „megborul”. Pál-Baláž Karment és Patocska Olivért Puha József kérdezte az április 8-i beszélgetős Pentatonban.