Nyugaton a helyzet #58 | A rúdtánc az erő és a nőiesség ötvözete

Nyugaton a helyzet #58 | A rúdtánc az erő és a nőiesség ötvözete

Bárdos Kingával, a szlovák televízió magyar adásának munkatársával és rúdtáncoktatóval beszélgettünk erről a sokak által még mindig félreértett mozgáskultúráról. Kinga érdeklődési köre rendkívül sokrétű, az utóbbi években azonban leginkább a rúdtánc köti le, amelyet még ma is számos előítélet övez. A beszélgetésben arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a különleges mozgáskultúrára, mi ragadta meg benne, és milyen fizikai erőt, kitartást, összpontosítást igényel egy-egy mozdulat vagy koreográfia. Szó esett arról is, hogyan épül fel egy edzés, miként születik meg egy koreográfia, és miért jelenthet a rúdtánc egyszerre sportot, művészi önkifejezést és önbizalom-erősítő élményt. Bárdos Kingával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

PéJé beszélget #39 | Szívvel, lélekkel, ésszel - bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét

Bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét „Hatodikos lehettem, amikor nagymamám leültetett a lábbal hajtható varrógéphez, és megtanított varrni. Felfedeztem, milyen óriási dolog, hogy egy darab rongyból lesz valami” – vallja a szerző. Vonzza a vidéki élet nyugalma, a hagyományos és természetközeli életmód. Szerinte a boldog élethez nincs szükségünk drága dolgokra, a szépséget egy saját kézzel felújított régi bútorban is megtalálhatjuk. A régi tárgyakban keresi az újjászületésük lehetőségét. A könyvében található útmutatók segítségével az olvasót is alkotására inspirálja. Drab Melinda Házam… asztalom… című könyve egyszerre tiszteletadás a nagyszülei öröksége előtt és útmutató a környezettudatos, fenntartható háztartás megteremtéséhez. A podcastből kiderül: * mi a szerző nagy szívfájdalma, * milyen járművet készített az ezermester édesapja, * és milyen további gépet alkotott meg a munkahelyén, * mit jelent az, hogy „az édesanyja tipikus csehszlovákiai nő volt a pult mögött”, * milyen emlékek kötik nagyszülei tornácos parasztházához, * miért lett divat a nyolcvanas években a faluból városba költözés, * mi változott meg, amikor Szentmáriáról Királyhelmecre költöztek, ő ötéves volt akkor, * hogyan lett, az első munkájával, egy régi asztalból új, * hogyan álljunk hozzá egy-egy felújításhoz, mik lehetnek az első próbálkozásaink, * hogy lett rovatvezető napilapunkban, az Új Szóban, * mikor született meg benne a Házam… asztalom… című könyv megírásának az ötlete, * milyen hiányérzet vezérelte, * miért voltak régebben eklektikusak a kertek, ahol a virágok zöldséggel, gyümölcsfákkal keveredtek, * körülbelül hány fotóból választotta ki a könyv képanyagát, * mit hiányolt a könyvből a riporter, * hogyan újították fel a parasztházat, mire ügyeltek, * kialakul-e kötődés a növényekhez, * hány éves hortenziabokor található az udvaron, * Melinda miért gondolja azt, hogy könyve elsősorban nőknek szól, * milyen visszajelzéseket kapott, * a szerzőnek „hány órából áll egy napja”, * el kell-e engednünk bizonyos tárgyakat, * mi adja az inspirációt a könyve tervezett folytatásához. Drab Melindával, a Házam… asztalom… című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett a tavalyi adventi időszakban. Az interjú a december 8-i Nappaliban hangzott el.

Nappali 2026-07-29 #01 | Mi lehetett volna, ha II. Lajos nem hal meg a mohácsi csatában?

B. Szabó János történészt kérdeztük. A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha a mohácsi csatában nem hal meg II. Lajos. A kérdés végiggondolásában B. Szabó János történész a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa volt a segítségünkre.

Szűkebb pátriám #15 | Szepsiben a hegy alatt

Beszélgetés Nagy Myrtil etnológussal, kultúraszervezővel. A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Nagy Myrtil etnológus, kultúraszervező, a somorjai VMK igazgatója mutatja be Szepsit és környékét.

Pentaton #95 | „Ha már nem leszünk, igazi sztárok lehetünk, mint Máté Péter” – Szolnoki Péterre emlékezünk

Halála kapcsán, nem túlzás, a magyar könnyűzenei szakma fele megszólalt, posztolt: részvétet nyilvánított, sztorizgatott, elbúcsúzott tőle. Ami nem meglepő, a legfoglalkoztatottabb előadóművészek közé tartozott, sok mindenkivel dolgozott együtt, és elsősorban közvetlenségének köszönhetően mindenki szerette, tisztelte őt. Pályafutása több síkon futott, együttese, a Török Tamással vezette Bon-Bon mellett szólóénekesként, duettpartnerként, vokalistaként is dolgozott, zeneszerzői munkái, színházi és szinkronszerepei is voltak. Pedig a könnyűzenébe csak úgy ruccant át, eredeti hangszere a fuvola. A Pentaton beszélgetős változatában az ötvenhat évesen július 12-én elhunyt Szolnoki Péter Artisjus-díjas zenészre emlékeztünk, karrierje előtt tisztelegtünk. * Az összeállítás közel harmadában részleteket idéztünk fel abból a 2019-es interjúból, amely rádiónk stúdiójában készült Péterrel és szlovákiai, keszegfalvi születésű énekes-színészünkkel, Mészáros Tamással a Szóljon egy dal című duettjük kapcsán, * utána Tamással emlékeztünk meg Szolnoki Péterről. A beszélgetős Pentaton szerkesztője Puha József.