Kortárs felbeszélések

Nyáry Krisztián ajánlója Vajon tudja az olvasó, a hallgató, hogy a Fidzsi-szigetek lakói hogyan ülik meg a hibiszkuszünnepet? Nem kell szégyenkezni, ha arról sem hallott, hogy létezik egyáltalán ilyen ünnep, hiszen Schein Gábor novellájának főhőse is csak véletlenül értesül erről a rádióból. A szerző sokoldalú irodalmár, aki írt már verseskötetet, irodalomtörténeti monográfiát, regényt, drámát, gyerekkönyvet és publicisztikát is. A Megölni, akit szeretünk című novelláskötetében a mindennapokban rejlő groteszk, ironikus helyzeteket merevíti ki szinte állóképpé. Mégsem felhőtlenül könnyed, humoros történetek ezek, hiszen a hétköznapi, olykor kiszolgáltatott hősök életét egy-egy banális véletlen teljesen képes kizökkenteni. Hol egy akvárium törik ripityára a legrosszabb pillanatban, hol a lelki vigaszként kapott kiskutya pusztul el váratlanul. A Hibiszkuszünnep főhőse, Érdi úr életében az hozza el a kizökkentő pillanatot, hogy felesége felhagy egy idegesítő szokásával: a lakás átrendezésével. „A dolgoknak egyetlen tökéletes formájuk és egyetlen tökéletes helyük van” – vallja hősünk. Akkor mégis miért lép végül valami meglepőt?

Nyáry Krisztián ajánlója A tárcanovella olyan rövidprózai műfaj, amely elfér egy hagyományos napilapban, akár fél oldalon is. Ezen túlmenően nincsenek kötelező elemei, bár hagyományosan egyszerű történetszövés jellemzi. Grecsó Krisztián Harminc év napsütés című tárcanovella-kötetének nyitó darabja, az Össze kéne szedni megfelel a forma kívánalmainak, a szerző mégis képes bő félévszázad családtörténetét belesűríteni rövid írásába. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar író otthonosan mozog a próza minden műfajában, regényeiből és elbeszéléseiből jól felismerhető Grecsó-univerzum épült fel. Hősei otthonosan mozognak az alföldi magyar kisvárosok és falvak világában, és gyakran érzik magukat elveszettnek a nyüzsgő nagyvárosban. De bárhol is vannak, előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy szembe nézzenek a múlttal, saját maguk vagy családjuk évtizedek óta hurcolt örökségével. Juszti mama, az egyszerűségében is bölcs öregasszony több novellában feltűnik. Most az általa befőzött szilvalekvár idéz fel régi családi emlékeket: a huszadik századi magyar történelem pokla mellett a szerelem és a vágyakozás elfojtott érzését. Az élet gyakran embert próbálóan nehéz, mégis össze kell szedni valakinek az elhullott gyümölcsöt.

Nyáry Krisztián ajánlója Az irodalom szövegek rejtett hálózataként is felfogható, ahol művek idéznek meg és értelmeznek tovább más műveket. Háy János például József Attila Kései siratóját hozza elő az olvasó emlékezetéből Szeplő című novellájának egyik kulcsmondatában: „Kit anya szült, szeplős lesz így vagy úgy.” A szeplő persze egy másik szövegre, a szeplőtelen fogantátás bibliai textusára utal, amit a szerző – eléggé profán módon – konkrétan is felidéz a novellában. Az örök anyai árulás és a bűnben fogantatás kettős utalásából egy szőnyeg alá söpört családi titok sejlik fel. A Házasságon innen és túl című novelláskötetnek nem ez az egyetlen darabja, amely az anya-lánya kapcsolaton keresztül bontja ki az elhallgatott múlt történetét. A férfiak többnyire mellékszereplői ezeknek a novelláknak, s ha jelen is vannak, leginkább csak az a bizonyos szeplő érdekli őket. Ezért is jut arra a következtetésre a történet hőse, hogy egy nőnek nem a férfi a társa, hanem a gyerek. De akkor miért érzi mégis, hogy saját anyja titkol valamit a fogantatással kapcsolatban?

Nyáry Krisztián ajánlója Leli ötvenéves. Szép, de már nem olyan szép, mint negyvenévesen. Viszont csak harmincnak érzi magát. Ha előzetes ismeretek nélkül olvassuk Szaniszló Judit Belül harminc című novelláját, ennél többet alig tudunk meg a hőséről. Mégis pontos képet kapunk róla. Hemingway szerint egy jó novella csupán a jéghegy csúcsa, a történet többi részét elrejti a mélység. Az olvasó feladata az elhallgatások, a le nem írt történetszálak feltérképezése. Leliről e rövid elbeszélésben is kapunk annyi információt, hogy megtudjunk róla pár igazán fontos dolgot. Történetének többi mozaikdarabja a szerző Combfiksz című blogjáról, Beenged című novelláskötetéből vagy első regényéből, a Leli életéből is összerakható. Utóbbi már nemcsak a szerzőre sokban emlékeztető főhősről, hanem a családjáról is szól. Leli azonban mégsem alteregó, ahhoz túl sok mindenben különbözik Szaniszló Judittól. Egy mai nő, akinek története a múltban gyökerezik, a jelenét pedig játszóterek, társasházi lakások, kórházi rendelők díszletei között éli. És van egy mobiltelefonja is – tizenhárom olvasatlan üzenettel és huszonhét nem fogadott hívással.

Nyáry Krisztián ajánlója A fikció és a valóság határvidékén bolyong A lélek legszebb éjszakájacímű novellafüzér hőse, Maros Dániel haditudósító-fotóriporter. Figurája nem véletlenül hasonlít a kötet szerzőjére, Jászberényi Sándorra, aki szintén haditudósítóként lett ismert író és újságíró. Mégsem önéletrajzi történettel állunk szemben, az írói tapasztalatból a valóságtól elemelt, igazi irodalom születik. A könyv 14 novellája szereplőin keresztül összekapcsolódik egymással, így akár regényként is olvashatóak. A történetek többsége valamelyik háborús övezeteben játszódik, ahová a főszereplő-narrátor válása után menekült. Kíméletlen, brutális, az olvasó számára ismeretlen szabályok által működtetett világ – szenvtelenül távolságtartó stílusban. Az utolsó novella színtere már Magyarország, de annak az arab sivatagnál nem kevésbé titokzatos peremvidéke: a főhős és kisfia egy haldokló cigányasszony erdőszéli otthonát látogatják meg. Elindulnak, hogy madarat lőjenek a halált elriasztó varjúleveshez. A történet befejezése egyszerre misztikus és valószerű – akárcsak a háború és a halál.