Lakmusz podcast

Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe. „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket” – ezt Szentkirályi Alexandra még kormányszóvivői minőségében mondta [https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-tortenetenek-legnagyobb-humanitarius-akciojat-hajtja-vegre-20220526] 2022 májusában. Nem ő volt az egyetlen, aki így hivatkozott az Ukrajnából Magyarországra menekülők segítésére. A hangzatos mondatokon túl azonban pontos adatokat csak ritkán említenek a politikusok az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban. Mit lehet tudni arról, valójában hány ukrajnai menekült tartózkodik az országban? Milyen támogatás jár az úgynevezett menedékes státusszal, és mennyit költ az állam a segítségnyújtásra? Podcastünkben civil szervezetek munkatársaival beszélgetünk arról, hogy miben segít az állam - és miben nem. Vendégeink: Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetője és Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátora. See omnystudio.com/listener [https://omnystudio.com/listener] for privacy information.

Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában. A Political Capital tavaly decemberben közölt egy összehasonlító kutatást [https://www.hdmo.eu/osszeeskuves-elmeletek-dezinformacio-es-tenyrelativizmus-kelet-kozep-europaban-egy-osszehasonlito-kutatas-eredmenyei-2024/], amely közép-európai országokban (Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában) vizsgálta, hogy mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra, azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra. A kutatás szerint Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak a dezinformációval szemben.  Magyarországon például a megkérdezettek 72 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy „Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket", 62 százalék pedig azzal, hogy „Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen". Ugyanezekkel az állításokkal Csehországban 46 illetve 27 százalék, Szlovákiában 43 illetve 32 százalék értetett egyet.  Mi lehet az oka az egyes országok közötti eltéréseknek? Milyen szerepet játszanak ebben a történelmi hagyományok, a társadalom megosztottsága vagy épp a politikai hovatartozás?  A Lakmusz podcastjában erről beszélgetünk Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatójával. A kutatás részletes eredményei itt érhetők el. [https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO-CEDMO-BROD_survey_2024_HUN.pdf] A tanulmány az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt [https://www.lakmusz.hu/hdmo-projekt/]keretében készült, amelynek a Lakmusz is tagja. Az összehasonlító kutatás elkészítésében HDMO-val együttműködtek a régió más dezinformáció-ellenes műhelyei is: cseh-lengyel-szlovák CEDMO [https://cedmohub.eu/] által közösen kidolgozott kérdőívet Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kérdezték le teljesen, egy részét pedig a BROD [https://brodhub.eu/en/] Bulgáriában is. Fotó forrása: M1/Youtube See omnystudio.com/listener [https://omnystudio.com/listener] for privacy information.

A magyar közmédiát már jó pár éve, 2016-ban EU-s szinten panaszolták be: a Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek közösen fordult az Európai Bizottsághoz azt kifogásolva, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak. Milyen részeredményeket hozott az ügy? Mennyi haszna van annak, hogy 2021 óta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi az MTVA számára nyújtott állami támogatás felhasználását? És mi lehet az oka, hogy az átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és indokolatlan közpénzszórást nem sikerült feltartóztatni? Erről az éveken keresztül húzódó, végül tavaly záruló ügyről beszélgetünk Urbán Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával.  A panasz történetének részletes leírása a Mérték Médiaelemző Műhely decemberben megjelent, Ostromolva, támogatás nélkül – Lágy cenzúra a magyar médiában [https://mertek.eu/wp-content/uploads/2024/11/Mertek_fuzetek_38.pdf]című tanulmányában szerepel. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP See omnystudio.com/listener [https://omnystudio.com/listener] for privacy information.

A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.  RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult?  Mennyire elfogultak a kormánypárti, és mennyire elfogultak a kormánnyal szemben kritikus médiumok? És ezt az olvasói megérzésen túl milyen tudományos, kutatói módszerekkel lehet kimutatni? A Mérték Médiaelemző Műhely nemrég egy 100 oldalas tartalomelemzést [https://mertek.eu/wp-content/uploads/2024/10/Mertek_Fuzetek_37.pdf] publikált erről a témáról, amelyben 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban: * magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo), * magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu), * közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika). A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A tanulmány egyik szerzője, Horváth Kata foglalja össze a legfontosabb eredményeket.   A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság.   Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd   See omnystudio.com/listener [https://omnystudio.com/listener] for privacy information.

Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgettünk Molnár Csabával és Demény Richárddal. A tanulmányok szövegei az alábbi linkeken érhetők el: 1. A kormánytól független narratívák tarolnak a nyilvános Facebook-csoportokban - https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=3387 2. Hódító békeharc – A magyar kormányzati üzenetek uralják a szlovákiai magyar Facebook-csoportokat - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3423 [https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3423] 3. Ezt terjesszétek kommentben, légyszi! - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3427 See omnystudio.com/listener [https://omnystudio.com/listener] for privacy information.